zita13
Menü
 
 
 
 
 

ÜDVÖZÖLLEK A FÁRAÓK FÖLDJÉN

FOTÓK 2005

FOTÓK 2009

Földrajzi adatok

Földrajzi adatok

IDŐREND

Az írás

KARNAK TEMPLOM

LUXOR TEMPLOM

Memnon kolosszusok

Deir El Bahari Hatsepszut királynő halotti temploma

Medinet Habu III.Ramszesz halotti temploma

Abdel Rahim El Qenaui

Kairó

GIZAI PIRAMISOK

A SZFINX

A piramisok építése

SZAKKARA

 

Festményeim

Egyiptomban készítettem

Egyiptomi horoszkóp

Egyiptomi zenék

 

Memphis fotók

 

 

Egyiptomi receptek

 

 

Nyugati sivatag

 

Egyiptom kiterjedése 1 001 449 km2, ami Magyarországénak több mint a tízszerese. Ebből azonban 2,53 % a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, a többi része terméketlen félsivatag, sivatag.

A Nyugati-sivatag homoktengere, Egyiptom kétharmadát elfoglaló mintegy 690 000 km2 a Szahara keleti részéhez tartozik.

1./ Az Északi- mészkőplató – Marmarican –plató a Földközi tenger partjától délre fokozatosan emelkedik ki, a Szíva oázisig illetve a Qattára mélyedésig terjed. A 100-200 m tengerszint feletti magasságú eocén mészkőből álló, gyengén tagolt felszínéből alacsony tanúhegyek emelkednek ki, amelyek egy korábbi magasabb felszín maradványai. A mészkőplató dél felé különösen a Qattára mélyedés mentén végződik meredeken. Legmagasabb pontja 292 m a mélyedés északi pereménél fekszik. A mészkőfelszín legnagyobb része kavicssivatag. Érdekes területei a két 380 km2 kiterjedésű sekély mélyedés. Kialakulásukat a szélerózióval magyarázzák.

2./ Az Északi mészkőplató délre. A Vádi en-Natrúntól a Szíva oázis irányában mélyfekvésű terület alakult ki, amely messze átnyúlik Líbia területére és nyugat felé egyre jobban kiszélesedik. Ebben a térségben a felszín tengerszint feletti magassága általában 100 m alatt van. A Qattára depresszió és a Szíva oázis ebben a mélyedésövezetben fekszik. A 19 500 km2 kiterjedésű Qattára méyledés a Nyugati sivatag legnagyobb depressziója. Közepes mélysége –80 m, legmélyebb pontja –130 méter. Egészen sajátos jelenség, hogy ezen a nagyon mély ponton száraz agyag borítja a felszínét, egyharmadát sós mocsarak foglalják el, a többi részét kavics, homok és mészkő fedi. A mélyedés teljesen lakatlan, csak a nyugati peremén keletkezett egy kisebb település, a Qara oázis.

A Szíva oázis jóval kisebb kiterjedésű területe 800 km2, legmélyebb pontja 17 méterrel fekszik a tengerszint alatt, legmélyebb részén 10-15 sóstó található. Az oázis északi peremét mintegy 100 m magas, vádiktól felszabdalt, morfológiai formákban gazdag lépcső határolja. Mindkét mélyedés kialakításában a legnagyobb munkát a szél végezte. A szél munkáját hatékonyan támogatta az inszolációs – a napsugárzás eredményeképpen keletkezett – aprózódás és az időnkénti záporok eróziós tevékenysége.

3./ A Nagy-homoktenger a Líbiai-homoktenger, a Nyugati sivatag középső részének egészen sajátos tájegysége. Ez a Szahara legnagyobb homokterületei közé tartozik. Kiterjedése mintegy 90 000 km2. A hatalmas homokfelszín a Szíva oázis déli részétől 600 km hosszan a Gilf-Kebír platóig húzódik. Szélessége 120 és 260 km között változik. Területén hosszanti buckák ún. seif dűnék az uralkodók, melyek magassága 30-100 m között ingadozik. Nem ritka a 30-60 km hosszú dűne, futóhomok nem alkot zárt takarót. Akadnak olyan helyek, ahol felszínre kerül az alapkőzet – mészkő, homokkő.

4./ Egyiptomi mészkőplató oázisokkal. Ez északon a Qattára mélyedésig illetve a Moghra-Fajjúm vonalig terjed. Nyugaton a Nagy-homoktenger buckavonulatai a mészkőfelszínre is rányomultak. Keleten a Nílus völgyével is határos, és ebben az irányban többnyire meredek lépcsőkkel ereszkedik le. A Nílus mentén dél felé haladva a lépcsők egyre magasabbak. Luxor térségében a mészkőplató már 400 m-re emelkedik a Nílus völgy felé. Az Egyiptomi mészkőplató déli határa nagyon változatos vonal mentén fut egyrészt a Dakhla-Khárga oázisok vonalában, majd Khargától délre tart. A kréta-eocén-miocén korú mészkőfelszín általában 200-300 m tengerszint feletti magasságú. Északi része fokozatosan alacsonyodik. Legmagasabb pontjai délen a Khárga-Dakhla sivatagi úttól északra 540 m tengerszint feletti magasságban fekszenek. Asszujúttól nyugatra a Gebel Gharra 550, Qenától délre a Gebel el-Gír 528 m magas. A Qattára mélyedés és a Fajjúmi oázis között, valamint a Baharijja oázistól északkeletre egészen a Nílus völgyéig terjedelmes kavicssivatagok fekszenek. Délebbre a Nagy-homoktenger és a Nílus völgy között egyhangú, végeláthatatlan kősivatagok terülnek el. Helyenként Ény-Dk-i irányban húzódó 5-50 km hosszú buckavonulatok is előfordulnak. A leghosszabb az 550 km hosszú, 5-14 km széles Abu Muharrik-bucka sor. Ennek nagyobb része hosszanti buckákból áll, a Kharga oázisba benyomuló részében viszont már a barkánok az uralkodók. A mészkőfelszín egyhangúságát

A Baharijja és Farafra oázis pálmaligetei és kertszerűen megművelt termődöldjei enyhítik. Az 1500 km2 kiterjedésű Baharijja oázis minden oldalról zárt, meredek lépcsőkkel határolt mélyedés. Legmélyebb pontjai 113 m tengerszint feletti magasságú. Az oázisban az elmúlt időszakban jelentős vasérckészletet tártak fel.

A dél felé nyitott Farafra oázis a mészkőfennsík és a homokkő övezet határán alakult ki. A Dakhla oázis északi részén a mészkő meredek lépcsővel emelkedik ki. Ennek magassága csaknem mindenütt több 350 méternél. Délnyugat felé nehezebb megvonni az oázis határát, mert a felszíne fokozatosan megy át a környező területekbe. A kelet-nyugati irányú kiterjedése 170, az észak-déli 50 km.

A Khárga oázist északon és keleten 130-300 m magas mészkő lépcső határolja. Dakhlához hasonlóan dél felé ez is nyitott. Legmélyebb pontjai majdnem a tengerszintjében fekszenek. A Khárga oázisban nagytömegű futóhomok is előfordul, amely észak felől nyomult be az oázis területére. Az oázis középső részén az agyaglerakódásból szfinxre emlékeztető formákat dolgozott ki a szél. Ezeket az oázisokat Új völgy néven foglalják egybe, noha S alakban helyezkednek el és soha nem alkottak összefüggő völgyet. Ezek a területek ősidők óta lakott területek. A lakosságuk túlnyomóan mezőgazdaságból és különösen datolyatermesztésből él. A Szíva és Khárga oázisok kitűnően megművelt földjeikkel már az ókorban is jól ismertek voltak. A később hanyatlásnak indult oázisok napjainkban újabb virágkorukat élik.

5./ A Gilf Kebír plató területén emelkedik a legmagasabbra 950-1082 méterre az ország délnyugati részén a Nyugati sivatag. Az észak –déli irányban 200 km hosszan elnyúló, helyenként 100 km-nél is szélesebb fennsík peremeit számos vádi tagolja. Az északnyugati részén fekvő egyik vádiban – Vádi Szúra = Képek völgye – fedezte fel 1933-ban Almásy László vezette expedíció a történelem előtti időkből való híres sziklarajzokat.

6./ Homokkőplató a Gilf Kebírtől keletre. Ez a terjedelmes terület egészen a Nílusig terjed. A plató délen túlnyúlik az országhatáron. Nagyobb része 280-350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Egyhangú felszínéből helyenként alacsony tanúhegyek emelkednek ki. A homokkőplató egyik jellemző vonása, hogy nagyobb buckás felszínek nem alakultak ki rajta. Nagy területeket foglalnak viszont el a lapos homokkőtakarók. Ezek közül a Selima homokkőtakaró a legnagyobb. Ez átnyúlik Szudánba, területe mintegy 52 000 km2.

 

Nílus völgy

 

A szélsőségesen száraz sivatagi övezetben oázisonként húzódik a Nílus völgy életet adó szélesebb keskenyebb szalagja. Ha a vörösessárga sivatagok felől érkezünk a völgybe, a kopárság, s a megdöbbentő szárazság után valóságos felüdülést jelent a zöldellő völgy, a kertszerűen megművelt földek és pókhálószerűen szerteágazó csatornák.

A Nílus mentén húzódó oázis Egyiptom területén mintegy 8 szélességi fokot szel át, és ehhez csatlakozik még a Delta területe. Létezését a Nílusnak köszönheti, amely Afrika váltakozóan nedves – száraz trópusi területeiről érkezik. A Nílus Egyiptomon úgy folyik keresztül, hogy egyetlen mellékfolyó sem táplálja, az erős párolgás és elszivárgás miatt rengeteg vizet veszít. Ennek ellenére hatalmas folyamként éri el a Földközi tengert.

Az újabb kutatások szerint a Nílus völgy kialakulásában a folyó eróziós tevékenysége mellett nagy jelentősége volt a töréseknek is. Típusos árkos töréseket mutattak ki pl. Asszujút térségében. A völgy termékeny iszapjának lerakódása mintegy 30 000 – 37 000 évvel ezelőtt kezdődött meg, és a legutóbbi időkig tartott. A Nílus mentét természeti, földrajzi szempontból 3 részre oszthatjuk:

1./ Az első szakasza a déli határtól Asszuánig terjed. Az asszuáni nagygát megépítése óta a völgynek ez a része is víz alá került. A sivatag a gát megépítése előtt is több helyen a Nílusig nyomult, így a folyó mellett viszonylag kevés volt a termékeny, iszappal borított terület.

2./ A völgy második szakasza Asszuántól Kairóig húzódik. A kultúrterület szélessége 0,35 – 23 km, smaragd zöld szagként szeli át az ország területét kb 1000 km hosszan. A völgyben fekvő megművelt területek nagyon élesen válnak el a sivatagi felszíntől. A termőföldekről minden átmenet nélkül a tökéletes sivatagba jutunk.

3./ Kairótól északra kezdődik a Delta területe – észak déli irányú kiterjedése 175 km, szélessége északon 220 km -, amelyet az ágakra szakadó, medrét változtató Nílus épített fel a nagytömegű hordalékával. A Nílus Kairótól északnyugatra két ágra oszlik a rasídira és a damiettaira. A rómaiak idejében még 7 ága volt. A tökéletesen sík felszínű Delta tájképileg, éghajlati és gazdasági szempontból egyaránt különbözik a Nílus völgytől. Egyiptom termőterületének mintegy 2/3-a e területen fekszik.

4./ A Nílus mellett érdekes tájegység a Fajjúmi oázis. Az északi részén a tenger szintjénél is mélyebb oázis a József csatornán (Bahr Júszuf) keresztül a Nílusból kapja az éltető vizet. Az öntözésre fel nem használt víz a Birket Qárún tavat táplálja. Ennek víztükre 45 m-rel fekszik a tenger szintje alatt.

 

Keleti (Arab) sivatag

 

A Nílustól a Vörös tengerig terjed és sok tekintetben különbözik a Nyugati sivatagtól. A legfontosabb különbség, hogy magasabb fekvésű, és sűrű a völgyhálózata. A vádiknak egyrészt a Nílus, másrészt pedig a Vörös tenger felé van lefolyásuk. A Keleti sivatagban lefolyástalan területek nincsenek. A felszínt aprólékosan felszabdaló vádik főképpen a korábi csapadékosabb időszakokban keletkeztek.

A keleti sivatag éghajlati szempontból is különbözik a Nílustól nyugatra fekvő területektől. A Nyugati sivatag belső területein évek telnek el eső nélkül. Az Arab sivatagban viszont – legalábbis a magasabb részeken – csapadék nélküli évek ritkábban fordulnak elő. Bizonyosra veszik, hogy az Arab sivatag 1000 m-nél magasabb részei néhány mm-es téli esőt kapnak, olykor heves záporok formájában. Ilyenkor a nagyobb vádikba a mellékágai miatt jelentős víztömeg gyűlik össze, és olyan helyre is jut a nedvességből, ahol az év folyamán nem hullott csapadék. A vádikban lévő kavics és homoktömegek talajvíz készlete így jelentősen kiegészül, az ott élő növények számára hosszabb ideig megfelelő vízutánpótlást biztosít. A Keleti Arab sivatagot geológiai felépítése és felszíni formái alapján két fő részre oszthatjuk.

1./ A Nílus völgyet övező mészkő és homokkőplató a Nyugati sivatag hasonló felszínének folytatása.

A 80-120 km széles eocén mészkőplató a Nílus nagy kanyarjától – Naga Hammádi-Qena – Kairó pereméig húzódik. Nyugat felől a Nílus, keleten a Qena vádi határolja. A Nílus felé gyakran meredek fallal ereszkedik le. Különösen impozáns a perem Naga Hammádi és Qena között. A földrajzi irodalomban a Nílus mentén fekvő felszín Maaza mészkőplató néven ismert, északon 200-400, délen 500 m tengerszint feletti magasságú.

A mészkőfennsík legnagyobb magasságát a Kairó Szuez vonaltól délre éri el. A Szueztól délnyugatra fekvő Gebel Atáqa ugyan még csak 871 m magas, az északi és déli Galála plató viszont már 1273 illetve 1473 m tengerszint feletti magasságú.

A Qena váditól délre és keletre az alaphegység előterében homokkőfelszín terül el. Ezt a Maaza-platóhoz hasonlóan nagyon sok vádi tagolja. A homokkőplató az alaphegység felé fokozatosan emelkedik 400 m magasra.

2./ A gránitból, gneiszből, kristályos palából alaphegység északon 28-ik szélességnél kezdődik és az ország déli határán túl Szudánban is folytatódik. A nagyon bonyolult, gyűrt áttolódásos szerkezetű alaphegységet a külső erők magashegységgé formálták. A hegységre a meredek lejtők, és a merészen kiemelkedő csúcsok jellemzőek. Emiatt még az 1000 m tengerszint feletti magasságú részeknek is magashegységi jellege van. A Vörös tenger partja felől hatalmas hegyvonulatnak látszik, úgyhogy nem véletlenül nevezik újabban Egyiptomi-Kordilleráknak. Legmagasabb pontja a Gebel Szajjid el-Banát 2187 m.

Az alaphegység keleti előterében 5-10 km széles , parti síkság húzódik. Az éghajlat a parti sávban is rendkívül száraz, úgyhogy növényi élet csak a vádik alján és a partmenti sós mocsarakban lehetséges.

Az arab sivatagban már a fáraók idejében is jelentős kőbányák voltak. A rómaiak idejében szintén sok követ termeltek ki a Hurghadától délnyugatra 55 km-re, és a Gebel Dukkán hegységben lévő kőbányákból. A kitűnő  minőségű gránitot és profirt először Qenába szállították, majd onnan a Níluson hajóval tovább. A fáraók idejében több helyen működtek aranybányák. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 

Ismerd meg Tunéziát velünk!

 2009.

 

FOTÓK

Kedvenc fotóink rólunk

 

Földrajzi adatok

katt a zászlóra az adatokért

Katt a képre

 

 

 

Történelem

Világörökségek

Múzeumok

Sidi Bou Said

katt a képre

 

Karthago - Antonius fürdője

katt a képre

Szahara

El Djem

Matmata

Tamezret

Douz

Kebili

Chebika

Tatuin Bolygó

Tozeour

Kairouan

 

 

A szőnyegek története

 

Amit a tevéről tudni kell

 

Sivatagi rózsa

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Látogatottság számláló
Indulás: 2005-02-13
 

IP

 

VENDÉGKÖNYV

 

 

The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...    *****    Wonderful Stories - Te Vagy A Végzetem - Saját történetek - Wonderful Stories - Te Vagy A Végzetem - Saját történetek -    *****    JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER