Egy bérgyilkos nyisszantotta el Egyiptom utolsó nagy fáraójának torkát egy keserű utódlási harc csúcspontján- állítják a 3000 éves rejtélyt kutató szakemberek.
A törvényszéki technika azt sugallja, hogy III. Ramszesz gyilkos vagy gyilkosok áldozata lett, akiket összeesküvő felesége és ambiciózus fia küldött rá. A „Sikoltó múmia” néven ismert tetem így maga a fiú lehet, akit ezt követően valószínűleg öngyilkosságra kényszerítettek – állítják a kutatók.
A III. Ramszesz múmiájáról készült CT-felvételek azt mutatják, hogy a fáraó légcsövét és főartériáit átmetszették, 70 milliméter széles sebet ejtve és majdnem elérve a gerincet. A metszés a nyak elülső részén lévő összes lágyszövetet szétvágta.
Albert Zink, az olasz múmiakutató intézet (EURAC Institute for Mummies and the Iceman) paleopatológusa elmondta, szinte semmi kétsége afelől, hogy III. Ramszesz halálát a torkát érő vágás okozta. „A vágás annyira mély, és elég nagy, majdnem a csontig hatol. Biztosan halálos sérülés volt.”
(Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)
III. Ramszeszt – Kr.e. 1188-1155 – az ősi dokumentumokban istenként és ama katonai vezetőként említik, aki megvédte Egyiptomot az ismételt invázióktól. Körülbelül 65 éves volt halála idején, ám halála okát soha nem sikerült tisztázni. A torinói jogi papirusz felvázol némi bizonyítékot, mivel rögzíti az állítólagos összeesküvők – köztük a fáraó fiatal felesége Teye és fia Pentawer herceg – négy tárgyalását.
A múmia egyéves vizsgálata során Zink, valamint egyiptomi, olasz és német szakemberek kiderítették, hogy a III. Ramszesz nyakán lévő sebet mumifikálódott kötések rejtik el. „Egyetlen rejtély maradt, mi is történt igazából a királlyal” – írja Zink a British Medical Journalfolyóiratban megjelent tanulmányban. „Nagyon meglepődtünk és boldogok is vagyunk, mivel nem számítottunk arra, hogy találunk valamit. Mások is megvizsgálták már a múmiát, legalábbis kívülről, és mindig azt írták, ’nincs jele traumának vagy sérülésnek’ - teszi hozzá.
Lehetséges, hogy Ramszesz torkát halála után vágták át, ám ez igen valószínűtlen, mivel ilyen gyakorlatot soha nem rögzítettek az ókori Egyiptom balzsamozási technikái között. Emellett a vágásban egy olyan amulettet találtak, melynek mágikus gyógyító erőt tulajdonítottak. „Számomra teljesen egyértelmű, az amulettet azért tették a sebbe, hogy a túlvilágra a fáraó meggyógyuljon – magyarázza Zink. – Az ókori egyiptomiak számára nagyon fontos volt, hogy majdnem tökéletes test álljon rendelkezésre a túlvilágra, így a balzsamozók gyakran botokkal és más anyagokkal helyettesítették a testrészeket.”
(Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)
A vizsgálat szerzői egy ismeretlen férfi múmiáját is megvizsgálták. A III. Ramszesz királyi kamrájában talált férfi 18-20 éves lehetett halála pillanatában.
Genetikai bizonyítékot találtak arra, hogy a Sikoltó múmia néven ismert – nyitott szájú és eltorzult arcú múmia – rokoni kapcsolatban állt Ramszesszel, és nagyon valószínű, hogy Pentawer herceg lehetett.
„Ami esetében igazán különleges, hogy nagyon furcsa módon balzsamozták be. Nem távolították el belső szerveit és agyát” – mondja Zink. Hozzátette, a múmiának nagyon furcsa, vöröses színe van és furcsán szaglik. „Kecskebőrrel borították be, amit az ókori Egyiptomban tisztátalannak tartottak” – ez valószínűleg a halál utáni büntetés lehetett.
Amennyiben Pentawer hercegről van szó, úgy tűnik, arra kényszerítették, hogy akassza fel magát. Ezt a büntetést tarthatták akkoriban megfelelőnek ahhoz, hogy az egyén megtisztuljon bűneitől a túlvilágra – mondják a kutatók.
A történelem azonban azt mutatja, hogy az összeesküvők nem tudták megakasztani az utódlási sorrendet. Ramszeszt választott örököse, fia Amun-her-khepeshef követte a trónon
Egy bérgyilkos nyisszantotta el Egyiptom utolsó nagy fáraójának torkát egy keserű utódlási harc csúcspontján- állítják a 3000 éves rejtélyt kutató szakemberek.
A törvényszéki technika azt sugallja, hogy III. Ramszesz gyilkos vagy gyilkosok áldozata lett, akiket összeesküvő felesége és ambiciózus fia küldött rá. A „Sikoltó múmia” néven ismert tetem így maga a fiú lehet, akit ezt követően valószínűleg öngyilkosságra kényszerítettek – állítják a kutatók.
A III. Ramszesz múmiájáról készült CT-felvételek azt mutatják, hogy a fáraó légcsövét és főartériáit átmetszették, 70 milliméter széles sebet ejtve és majdnem elérve a gerincet. A metszés a nyak elülső részén lévő összes lágyszövetet szétvágta.
Albert Zink, az olasz múmiakutató intézet (EURAC Institute for Mummies and the Iceman) paleopatológusa elmondta, szinte semmi kétsége afelől, hogy III. Ramszesz halálát a torkát érő vágás okozta. „A vágás annyira mély, és elég nagy, majdnem a csontig hatol. Biztosan halálos sérülés volt.”
(Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)
III. Ramszeszt – Kr.e. 1188-1155 – az ősi dokumentumokban istenként és ama katonai vezetőként említik, aki megvédte Egyiptomot az ismételt invázióktól. Körülbelül 65 éves volt halála idején, ám halála okát soha nem sikerült tisztázni. A torinói jogi papirusz felvázol némi bizonyítékot, mivel rögzíti az állítólagos összeesküvők – köztük a fáraó fiatal felesége Teye és fia Pentawer herceg – négy tárgyalását.
A múmia egyéves vizsgálata során Zink, valamint egyiptomi, olasz és német szakemberek kiderítették, hogy a III. Ramszesz nyakán lévő sebet mumifikálódott kötések rejtik el. „Egyetlen rejtély maradt, mi is történt igazából a királlyal” – írja Zink a British Medical Journalfolyóiratban megjelent tanulmányban. „Nagyon meglepődtünk és boldogok is vagyunk, mivel nem számítottunk arra, hogy találunk valamit. Mások is megvizsgálták már a múmiát, legalábbis kívülről, és mindig azt írták, ’nincs jele traumának vagy sérülésnek’ - teszi hozzá.
Lehetséges, hogy Ramszesz torkát halála után vágták át, ám ez igen valószínűtlen, mivel ilyen gyakorlatot soha nem rögzítettek az ókori Egyiptom balzsamozási technikái között. Emellett a vágásban egy olyan amulettet találtak, melynek mágikus gyógyító erőt tulajdonítottak. „Számomra teljesen egyértelmű, az amulettet azért tették a sebbe, hogy a túlvilágra a fáraó meggyógyuljon – magyarázza Zink. – Az ókori egyiptomiak számára nagyon fontos volt, hogy majdnem tökéletes test álljon rendelkezésre a túlvilágra, így a balzsamozók gyakran botokkal és más anyagokkal helyettesítették a testrészeket.”
(Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)
A vizsgálat szerzői egy ismeretlen férfi múmiáját is megvizsgálták. A III. Ramszesz királyi kamrájában talált férfi 18-20 éves lehetett halála pillanatában.
Genetikai bizonyítékot találtak arra, hogy a Sikoltó múmia néven ismert – nyitott szájú és eltorzult arcú múmia – rokoni kapcsolatban állt Ramszesszel, és nagyon valószínű, hogy Pentawer herceg lehetett.
„Ami esetében igazán különleges, hogy nagyon furcsa módon balzsamozták be. Nem távolították el belső szerveit és agyát” – mondja Zink. Hozzátette, a múmiának nagyon furcsa, vöröses színe van és furcsán szaglik. „Kecskebőrrel borították be, amit az ókori Egyiptomban tisztátalannak tartottak” – ez valószínűleg a halál utáni büntetés lehetett.
Amennyiben Pentawer hercegről van szó, úgy tűnik, arra kényszerítették, hogy akassza fel magát. Ezt a büntetést tarthatták akkoriban megfelelőnek ahhoz, hogy az egyén megtisztuljon bűneitől a túlvilágra – mondják a kutatók.
A történelem azonban azt mutatja, hogy az összeesküvők nem tudták megakasztani az utódlási sorrendet. Ramszeszt választott örököse, fia Amun-her-khepeshef követte a trónon
Tutanhamon sírkamráját a jövő évtől nem látogathatják a turisták
2011.01.19. 15:45
Szerző: MTI
Tutanhamon végső nyughelyét a jövő évtől a tervek szerint nem látogathatják a turisták, akik ehelyett a Királyok völgyében létesítendő hasonmás sírkamrát tekinthetik meg. Tutanhamon, a XVIII. dinasztia 12. fáraója Kr.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt.
Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel. Kilenc évtizeddel Tutanhamon végső nyughelyének felfedezése után a sírkamra egyre rosszabb állapotba kerül, a csodálatos falfestményeket rejtélyes barna foltok lepték el. A folyamat az utóbbi harminc évben gyorsult fel a látogatóknak "köszönhetően" - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. "Nincs más választásunk, a sírkamra bezárása az egyetlen lehetőség, hogy megóvjuk" - nyilatkozta Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára. Mint kifejtette, a látogatók lehelete, izzadsága miatt megnőtt a páratartalom a sírkamrában, de károsítja a falfestményeket a vakuk villogása is. "Amennyiben nem építjük meg a "Replikák Völgyét", az eredeti sírkamra kevesebb, mint egy évszázad alatt megsemmisül. Ez történelmi katasztrófa lesz" - hangsúlyozta Egyiptom "főrégésze". Tutanhamon "hasonmás sírkamráját" ez év végéig kellene kialakítani. A Legfelsőbb Régészeti Tanács magánszponzorok révén igyekszik biztosítani a terv kivitelezéséhez szükséges 10 millió dollárt (több mint kétmilliárd forintot).
Amerikai geológusok bebizonyították, hogy már Nagy Sándor megérkezése előtt hét évszázaddal is állt egy kikötő a Földközi-tenger partján, ahol a hódító felépítette Alexandriát.
Közismert, hogy Nagy Sándor alapította Alexandriát Kr. e. 331-ben, amely az akkori világ egyik legnagyobb kikötője volt, a városban volt az ókor legnagyobb könyvtára, a Pharosz szigetén épült világítótorony pedig az antik világ hét csodája közé tartozott.
Christopher Bernhardt amerikai geológus és munkatársai Alexandria környékén kuitatták a térség múltbéli éghajlatáról árulkodó talajmintákat, és egészen a nyolcezer évvel ezelőtti rétegig lefúrtak. Az üledékrétegekben az ókori pollenmaradványokat vizsgálták, és arra kerestek a választ, mikor kezdődött a térségben a növénytermesztés. A kutatók a mikroszkopikus faszéndarabkákat is keresték, amelyek jelenléte az emberek által rakott tűzre utal.
A háromezer évvel ezelőtti rétegben Christopher Bernhard csapata felfedezte az átmenetet a vadon termő növények és az ember által termesztett gabonafélék között. A geológusoknak sikerült felfedezniük a faszénmaradványokat is, összességében mindezek a leletek arra utalnak, hogy Alexandria előtt hétszáz évvel a térségben már létezett egy település.A kutatások eredményei Homérosz Odüsszeiáját igazolják. A negyedik énekben Homérosz ugyanis arról ír, hogy "van bizonyos sziget ott, a zajongó tengeri árban, szemben Egyiptommal - Pharosz, ez neve annak a földnek -, annyira messze, amennyit egy öblös bárka egésznap fut be, ha hátulról sivító szél fújja a vásznát. Jó kikötőjéből az arányos testű hajókat, hogyha sötét vizet ott fölvettek, az árra taszítják".
"Ez arra utal, hogy valamiféle kikötőváros létezett a Földközi-tenger partján. A fikció, az irodalmi alkotás valóságnak bizonyult" - emelte ki Christopher Bernhardt. Semmit sem lehet viszont tudni arról, hogy görög volt-e a település, vagy egyiptomi, esetleg más nemzet fiai-lányai alapították. Azt sem tudják a kutatók megállapítani, hogy mekkora lehetett a település.
Forrás: index.hu
2009.09.22. 21:29
Márti
Szia
Picit nosztalgiáztam, és belestem képeid közé. Találtam 4 db-ot, amin percekig nevettem. eszembe jutott az a bizonyos "dahabi" látogatás ott a fűszeresnél :) A videó még most is a fülembe cseng :9 Nagyon, nagyon, nagyon visszamennék! Remélem írsz majd a mostani utadról! Gondolom vegyes érzelmekkel indulsz utadra!
Vigyázz magadra :)
Szép munka. Egyiptomból szakdolgoztam anno, és sok érdekes dolgot találtam itt, ami akár a munkámba is bekerülhetett volna, ha előbb rátok találok... Persze az engedélyetekkel.
Tunéziában voltam kirándulni, úgyhogy az is érdekes rész!
Gratula!
Szép napot!
macann
2009.08.09. 07:53
Kriszti
Szia Zitácska + Tomi!
Nagyon jó lett ez az oldalatok is, csak gratulálni tudok!!!
Burma (vagy Mianmar), Kína és Kuba korlátozza a leginkább az állampolgárai számára az online információkhoz való hozzáférést - derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű újságíró-szervezet idei jelentéséből.
A sajtó szabadságáért küzdő szervezet minden évben összeállítja az "internet ellenségeinek" listáját. Az RSF 2009-es feketelistáján a már említett első három helyezettet Egyiptom, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és a Vietnám követi - írja a ZDNet. A jelentés szerint ezekben az országokban a kormány "intranetté változtatta az internetet annak érdekében, hogy megakadályozza állampolgárait a (szerintük) "nem kívánatos" információkhoz való hozzájutásban."
Megtalálták II. Ramszesz unokájának feltételezett sírját Szakkarában
2009. március 04. 13:37
Feltételezéseik szerint a sírkamra Iszetnofret hercegnő
Japán régészek feltételezése szerint II. Ramszesz unokájának sírkamráját sikerült feltárniuk a szakkarai nekropoliszban. Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács kedden szűkszavú közleményben számolt be a 3200 éves temetkezésről, amely egy nemes származású asszony végső nyughelyéül szolgált.
A XIX. dinasztia korából származó sírkamrában egy összetört mészkő szarkofágra, valamint három múmiára és sírmellékletekre bukkantak - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
A tokiói Vaszeda Egyetem régészei szerdán hozták nyilvánosságra, hogy a mészkő szarkofágon Iszetnofret, a nemesasszony felírat olvasható.
Nagy Ramszesz, a XIX. dinasztia híres uralkodója csaknem 68 éven át, Kr. e. 1304 és 1237 között igazgatta a Nílus-parti birodalom sorsát.
Iszetnofret feltételezett végső nyughelye a szakkarai nekropolisz azon részében van, ahol a japán régészek Haemuaszet herceg, Ptah főpapjának sírját tárják fel.
Haemuaszet (Felragyog Thébában) II. Ramszesz negyedik fia volt, aki a korábbi fáraók építményeinek gondos helyreállításáról volt ismert, s emiatt az első egyiptológusnak is szokták nevezni.
Haemuaszet hercegnek két fia - Ramszesz és Hori -, valamint egy lánya volt.
Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetőjének azonban más a véleménye, szerinte a sírkamra az építészeti stílusjegyek alapján nem a XIX., hanem inkább a XVIII. dinasztia korából származik, ráadásul az ókori Egyiptomban az Iszetnofret igen elterjedt név volt.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz Memphisznek, az ókori Egyiptom egykori fővárosának ősi temetője.
A 7 kilométer hosszú temetkezési helyet mintegy három évezreden át használták uralkodók és alattvalóik egyaránt.
Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült. Előfordulnak azonban itt újbirodalmi temetkezések, ahogy római kori sírok is.
Szakkara az egyik leggazdagabb archeológiai lelőhely, s bár már 150 éve folynak itt régészeti feltárások, a szakemberek szerint az ókori kincsek javarészét még mindig a sivatagi homok rejti.
III. Amenhotep fáraó szobrát, valamint a híres Hatsepszut királynő mellszobrát tárták fel egyiptomi régészek Luxorban.
III. Amenhotep (Nebmaatré) a XVIII. dinasztia kilencedik fáraója volt, aki apja, IV. Tothmesz Kr.e. 1411-ben bekövetkezett halála után került a trónra. Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt birodalmában béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra, s olyan monumentális építkezések folytak, mint a luxori vagy a karnaki templomegyüttes. Nevét még évszázadokon át a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.
Hatsepszut királynő a XVIII. dinasztia ötödik fáraója, aki Kr.e. 1479. és 1458. között uralkodott, I. Thotmesz lánya volt. Féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz halála után először régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd magához ragadta a hatalmat.
A háromméteres Amenhotep-szobor szinte teljesen ép, csupán az orra és egyik foga sérült meg kissé - jelentette be Musztafa el-Waziri ásatásvezető, aki szerint a luxori feltárások folytatása további értékes leletekkel kecsegtet.
Egy ma is élő egyiptomi hiedelem szerint a nők körümetélése fokozza termékenységüket és szépségüket. Sokan úgy vélik, hogy a megcsonkított női nemi szerv sokkal esztétikusabb látványt is nyújt. A hagyományok azonban nem beszélnek a fájdalomról és azokról, akik belehaltak a sokszor utcai borbélyok által végzett műtétekbe.
// <\/scr'+'ipt>');
// ]]>
A nők körülmetélése, mely egyesek szerint az Iszlám előtti ősi egyiptomi időkre eredeztethető vissza, mások szerint az Iszlám vallás része, ma is elterjedt Egyiptomban mind a muszlim, mind a keresztény közösségekben, azonban az egyes rituálék eltérőek. Amel Fahmy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatója és a téma szakértője szerint nem ismert, honnan ered, de határozottan tagadja annak Iszlám vallási eredetét. Úgy véli, sokkal inkább kulturális gyökerei vannak ennek az embertelen és tiltott szokásnak. A hagyomány szerint, ha a levágott clitoris-t cukorral beszórják, a lánygyermek felkarjához kötözik egy hétig, majd rituálisan a Nílus vizébe dobják, a lányok termékenységét segítik elő.
Az egyiptomiak közül sokan úgy vélik, hogy a körülmetélt női nemi szerv sokkal esztétikusabb látványt nyújt, továbbá a beavatkozás, a nyilvánvaló egészségügyi előnyei mellett, a nők általános szépségéhez is hozzájárul. A műtétet, amit korábban gyakran utcai borbélyok végeztek el a hajvágáshoz használt pengéikkel, a szülők általában nyáron végeztetik el, hogy a lányoknak legyen idejük az őszi iskolakezdésre meggyógyulni. Az elfertőződések következtében szaporodó halálesetek miatt a beavatkozásokat egyre gyakrabban az állami kórházakban praktizáló orvosokra bízzák, hiába tiltotta ezt meg a kormány 1996-ban. A tilalom az orvosok ellenállását váltotta ki, akik arra hivatkoztak, hogy a nők körülmetélése az Iszlám életmód és tanítás része. Mindazonáltal viszonylag jól jövedelmező számukra ez a sebészeti beavatkozás, egy-egy műtét ára 150 és 1500 egyiptomi font között mozog (5.600-56.000 Ft).
Mubarak kormánya az elmúlt évtizedben komoly és eredményesnek látszó kampányt indított az értelmetlen és a nők testét-lelkét megnyomorító szokás ellen: együttműködve az ENSZ Fejlesztési Programjával és a Nemzeti Tanács a Gyermekkorért és Anyaságért nevű szervezettel, igyekezett felhívni a lakosság figyelmét a jelenségre, s annak káros és visszafordíthatatlan következményeire. Miniszteri rendeletben ítélték el a nőket megcsonkító eljárást és van esély arra is, hogy a jövőben börtönbüntetésre ítélik majd azokat, akik ilyen műtéteket hajtanak végre. Befolyásos vallási vezetők is elítélik a csonkítást, melynek kézzelfogható jele, hogy 2007-ben kibocsátottak egy fatwa-t (vallási ediktumot), mely szerint a nők körülmetélése bűn, s mint ilyen, az Iszlámban tiltott.
A női körülmetélés becsült gyakorisága Afrikában (wikipedia.org)
Az ENSZ 2008-ban ismét aktivizálta magát: előadásokat tartottak általános és középiskolás diákoknak a témáról, továbbá elindítottak egy olyan projektet, amelyben 120 falu vállalta, hogy az oktatásban való részvételt követően aktívan közreműködnek a jelenség felszámolásában. A Nemzeti Tanács a Gyermekkorért és Anyaságért a televízióban sugárzott, főutak mentén kiplakátolt reklámokkal igyekezett eljuttatni üzenetét a lakossághoz, melynek lényege, hogy a hatóságok a közeljövőben már nem fogják tűrni a nőket hátrányosan érintő csonkításokat. A beavatkozást követően ugyanis a nők számára a szex már nem nyújt akkora örömet, így nem is képesek úgy "teljesíteni", ahogy a férfiak azt elvárnák. Civil kezdeményezések éppen ezt kiemelve próbálják bevonni a férfiakat is az embertelen rituálék megszüntetése iránti harcba, de legalábbis minél szélesebb bázist megnyerni ügyüknek.
Az Egészség- és Népességügyi Minisztérium, az ENSZ törekvései, valamint a civil kezdeményezések úgy tűnik némi eredményt értek el az elmúlt esztendőkben. Egy 2005-ben készült demográfiai és egészségügyi felmérés szerint a 11-17 év közötti egyiptomi lányok közül 66 százalék azok aránya, akik átestek az embertelen műtéten. Ez jelentős előrelépés a korábbi közel száz százalékhoz képest, azonban még mindig nagyon magas szám.