Nyugati sivatag

Egyiptom kiterjed�se 1 001 449 km2, ami Magyarorsz�g�nak t�bb mint a t�zszerese. Ebb�l azonban 2,53 % a mez�gazdas�gilag hasznos�that� ter�let, a t�bbi r�sze term�ketlen f�lsivatag, sivatag.

A Nyugati-sivatag homoktengere, Egyiptom k�tharmad�t elfoglal� mintegy 690 000 km2 a Szahara keleti r�sz�hez tartozik.

1./ Az �szaki- m�szk�plat� – Marmarican –plat� a F�ldk�zi tenger partj�t�l d�lre fokozatosan emelkedik ki, a Sz�va o�zisig illetve a Qatt�ra m�lyed�sig terjed. A 100-200 m tengerszint feletti magass�g� eoc�n m�szk�b�l �ll�, gyeng�n tagolt felsz�n�b�l alacsony tan�hegyek emelkednek ki, amelyek egy kor�bbi magasabb felsz�n maradv�nyai. A m�szk�plat� d�l fel� k�l�n�sen a Qatt�ra m�lyed�s ment�n v�gz�dik meredeken. Legmagasabb pontja 292 m a m�lyed�s �szaki perem�n�l fekszik. A m�szk�felsz�n legnagyobb r�sze kavicssivatag. �rdekes ter�letei a k�t 380 km2 kiterjed�s� sek�ly m�lyed�s. Kialakul�sukat a sz�ler�zi�val magyar�zz�k.

2./ Az �szaki m�szk�plat� d�lre. A V�di en-Natr�nt�l a Sz�va o�zis ir�ny�ban m�lyfekv�s� ter�let alakult ki, amely messze �tny�lik L�bia ter�let�re �s nyugat fel� egyre jobban kisz�lesedik. Ebben a t�rs�gben a felsz�n tengerszint feletti magass�ga �ltal�ban 100 m alatt van. A Qatt�ra depresszi� �s a Sz�va o�zis ebben a m�lyed�s�vezetben fekszik. A 19 500 km2 kiterjed�s� Qatt�ra m�yled�s a Nyugati sivatag legnagyobb depresszi�ja. K�zepes m�lys�ge –80 m, legm�lyebb pontja –130 m�ter. Eg�szen saj�tos jelens�g, hogy ezen a nagyon m�ly ponton sz�raz agyag bor�tja a felsz�n�t, egyharmad�t s�s mocsarak foglalj�k el, a t�bbi r�sz�t kavics, homok �s m�szk� fedi. A m�lyed�s teljesen lakatlan, csak a nyugati perem�n keletkezett egy kisebb telep�l�s, a Qara o�zis.

A Sz�va o�zis j�val kisebb kiterjed�s� ter�lete 800 km2, legm�lyebb pontja 17 m�terrel fekszik a tengerszint alatt, legm�lyebb r�sz�n 10-15 s�st� tal�lhat�. Az o�zis �szaki perem�t mintegy 100 m magas, v�dikt�l felszabdalt, morfol�giai form�kban gazdag l�pcs� hat�rolja. Mindk�t m�lyed�s kialak�t�s�ban a legnagyobb munk�t a sz�l v�gezte. A sz�l munk�j�t hat�konyan t�mogatta az inszol�ci�s – a napsug�rz�s eredm�nyek�ppen keletkezett – apr�z�d�s �s az id�nk�nti z�porok er�zi�s tev�kenys�ge.

3./ A Nagy-homoktenger a L�biai-homoktenger, a Nyugati sivatag k�z�ps� r�sz�nek eg�szen saj�tos t�jegys�ge. Ez a Szahara legnagyobb homokter�letei k�z� tartozik. Kiterjed�se mintegy 90 000 km2. A hatalmas homokfelsz�n a Sz�va o�zis d�li r�sz�t�l 600 km hosszan a Gilf-Keb�r plat�ig h�z�dik. Sz�less�ge 120 �s 260 km k�z�tt v�ltozik. Ter�let�n hosszanti buck�k �n. seif d�n�k az uralkod�k, melyek magass�ga 30-100 m k�z�tt ingadozik. Nem ritka a 30-60 km hossz� d�ne, fut�homok nem alkot z�rt takar�t. Akadnak olyan helyek, ahol felsz�nre ker�l az alapk�zet – m�szk�, homokk�.

4./ Egyiptomi m�szk�plat� o�zisokkal. Ez �szakon a Qatt�ra m�lyed�sig illetve a Moghra-Fajj�m vonalig terjed. Nyugaton a Nagy-homoktenger buckavonulatai a m�szk�felsz�nre is r�nyomultak. Keleten a N�lus v�lgy�vel is hat�ros, �s ebben az ir�nyban t�bbnyire meredek l�pcs�kkel ereszkedik le. A N�lus ment�n d�l fel� haladva a l�pcs�k egyre magasabbak. Luxor t�rs�g�ben a m�szk�plat� m�r 400 m-re emelkedik a N�lus v�lgy fel�. Az Egyiptomi m�szk�plat� d�li hat�ra nagyon v�ltozatos vonal ment�n fut egyr�szt a Dakhla-Kh�rga o�zisok vonal�ban, majd Kharg�t�l d�lre tart. A kr�ta-eoc�n-mioc�n kor� m�szk�felsz�n �ltal�ban 200-300 m tengerszint feletti magass�g�. �szaki r�sze fokozatosan alacsonyodik. Legmagasabb pontjai d�len a Kh�rga-Dakhla sivatagi �tt�l �szakra 540 m tengerszint feletti magass�gban fekszenek. Asszuj�tt�l nyugatra a Gebel Gharra 550, Qen�t�l d�lre a Gebel el-G�r 528 m magas. A Qatt�ra m�lyed�s �s a Fajj�mi o�zis k�z�tt, valamint a Baharijja o�zist�l �szakkeletre eg�szen a N�lus v�lgy�ig terjedelmes kavicssivatagok fekszenek. D�lebbre a Nagy-homoktenger �s a N�lus v�lgy k�z�tt egyhang�, v�gel�thatatlan k�sivatagok ter�lnek el. Helyenk�nt �ny-Dk-i ir�nyban h�z�d� 5-50 km hossz� buckavonulatok is el�fordulnak. A leghosszabb az 550 km hossz�, 5-14 km sz�les Abu Muharrik-bucka sor. Ennek nagyobb r�sze hosszanti buck�kb�l �ll, a Kharga o�zisba benyomul� r�sz�ben viszont m�r a bark�nok az uralkod�k. A m�szk�felsz�n egyhang�s�g�t

A Baharijja �s Farafra o�zis p�lmaligetei �s kertszer�en megm�velt term�d�ldjei enyh�tik. Az 1500 km2 kiterjed�s� Baharijja o�zis minden oldalr�l z�rt, meredek l�pcs�kkel hat�rolt m�lyed�s. Legm�lyebb pontjai 113 m tengerszint feletti magass�g�. Az o�zisban az elm�lt id�szakban jelent�s vas�rck�szletet t�rtak fel.

A d�l fel� nyitott Farafra o�zis a m�szk�fenns�k �s a homokk� �vezet hat�r�n alakult ki. A Dakhla o�zis �szaki r�sz�n a m�szk� meredek l�pcs�vel emelkedik ki. Ennek magass�ga csaknem minden�tt t�bb 350 m�tern�l. D�lnyugat fel� nehezebb megvonni az o�zis hat�r�t, mert a felsz�ne fokozatosan megy �t a k�rnyez� ter�letekbe. A kelet-nyugati ir�ny� kiterjed�se 170, az �szak-d�li 50 km.

A Kh�rga o�zist �szakon �s keleten 130-300 m magas m�szk� l�pcs� hat�rolja. Dakhl�hoz hasonl�an d�l fel� ez is nyitott. Legm�lyebb pontjai majdnem a tengerszintj�ben fekszenek. A Kh�rga o�zisban nagyt�meg� fut�homok is el�fordul, amely �szak fel�l nyomult be az o�zis ter�let�re. Az o�zis k�z�ps� r�sz�n az agyaglerak�d�sb�l szfinxre eml�keztet� form�kat dolgozott ki a sz�l. Ezeket az o�zisokat �j v�lgy n�ven foglalj�k egybe, noha S alakban helyezkednek el �s soha nem alkottak �sszef�gg� v�lgyet. Ezek a ter�letek �sid�k �ta lakott ter�letek. A lakoss�guk t�lnyom�an mez�gazdas�gb�l �s k�l�n�sen datolyatermeszt�sb�l �l. A Sz�va �s Kh�rga o�zisok kit�n�en megm�velt f�ldjeikkel m�r az �korban is j�l ismertek voltak. A k�s�bb hanyatl�snak indult o�zisok napjainkban �jabb vir�gkorukat �lik.

5./ A Gilf Keb�r plat� ter�let�n emelkedik a legmagasabbra 950-1082 m�terre az orsz�g d�lnyugati r�sz�n a Nyugati sivatag. Az �szak –d�li ir�nyban 200 km hosszan elny�l�, helyenk�nt 100 km-n�l is sz�lesebb fenns�k peremeit sz�mos v�di tagolja. Az �szaknyugati r�sz�n fekv� egyik v�diban – V�di Sz�ra = K�pek v�lgye – fedezte fel 1933-ban Alm�sy L�szl� vezette exped�ci� a t�rt�nelem el�tti id�kb�l val� h�res sziklarajzokat.

6./ Homokk�plat� a Gilf Keb�rt�l keletre. Ez a terjedelmes ter�let eg�szen a N�lusig terjed. A plat� d�len t�lny�lik az orsz�ghat�ron. Nagyobb r�sze 280-350 m�ter tengerszint feletti magass�gban fekszik. Egyhang� felsz�n�b�l helyenk�nt alacsony tan�hegyek emelkednek ki. A homokk�plat� egyik jellemz� von�sa, hogy nagyobb buck�s felsz�nek nem alakultak ki rajta. Nagy ter�leteket foglalnak viszont el a lapos homokk�takar�k. Ezek k�z�l a Selima homokk�takar� a legnagyobb. Ez �tny�lik Szud�nba, ter�lete mintegy 52 000 km2.

N�lus v�lgy

A sz�ls�s�gesen sz�raz sivatagi �vezetben o�zisonk�nt h�z�dik a N�lus v�lgy �letet ad� sz�lesebb keskenyebb szalagja. Ha a v�r�sess�rga sivatagok fel�l �rkez�nk a v�lgybe, a kop�rs�g, s a megd�bbent� sz�razs�g ut�n val�s�gos fel�d�l�st jelent a z�ldell� v�lgy, a kertszer�en megm�velt f�ldek �s p�kh�l�szer�en szerte�gaz� csatorn�k.

A N�lus ment�n h�z�d� o�zis Egyiptom ter�let�n mintegy 8 sz�less�gi fokot szel �t, �s ehhez csatlakozik m�g a Delta ter�lete. L�tez�s�t a N�lusnak k�sz�nheti, amely Afrika v�ltakoz�an nedves – sz�raz tr�pusi ter�leteir�l �rkezik. A N�lus Egyiptomon �gy folyik kereszt�l, hogy egyetlen mell�kfoly� sem t�pl�lja, az er�s p�rolg�s �s elsziv�rg�s miatt rengeteg vizet vesz�t. Ennek ellen�re hatalmas folyamk�nt �ri el a F�ldk�zi tengert.

Az �jabb kutat�sok szerint a N�lus v�lgy kialakul�s�ban a foly� er�zi�s tev�kenys�ge mellett nagy jelent�s�ge volt a t�r�seknek is. T�pusos �rkos t�r�seket mutattak ki pl. Asszuj�t t�rs�g�ben. A v�lgy term�keny iszapj�nak lerak�d�sa mintegy 30 000 – 37 000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt meg, �s a legut�bbi id�kig tartott. A N�lus ment�t term�szeti, f�ldrajzi szempontb�l 3 r�szre oszthatjuk:

1./ Az els� szakasza a d�li hat�rt�l Asszu�nig terjed. Az asszu�ni nagyg�t meg�p�t�se �ta a v�lgynek ez a r�sze is v�z al� ker�lt. A sivatag a g�t meg�p�t�se el�tt is t�bb helyen a N�lusig nyomult, �gy a foly� mellett viszonylag kev�s volt a term�keny, iszappal bor�tott ter�let.

2./ A v�lgy m�sodik szakasza Asszu�nt�l Kair�ig h�z�dik. A kult�rter�let sz�less�ge 0,35 – 23 km, smaragd z�ld szagk�nt szeli �t az orsz�g ter�let�t kb 1000 km hosszan. A v�lgyben fekv� megm�velt ter�letek nagyon �lesen v�lnak el a sivatagi felsz�nt�l. A term�f�ldekr�l minden �tmenet n�lk�l a t�k�letes sivatagba jutunk.

3./ Kair�t�l �szakra kezd�dik a Delta ter�lete – �szak d�li ir�ny� kiterjed�se 175 km, sz�less�ge �szakon 220 km -, amelyet az �gakra szakad�, medr�t v�ltoztat� N�lus �p�tett fel a nagyt�meg� hordal�k�val. A N�lus Kair�t�l �szaknyugatra k�t �gra oszlik a ras�dira �s a damiettaira. A r�maiak idej�ben m�g 7 �ga volt. A t�k�letesen s�k felsz�n� Delta t�jk�pileg, �ghajlati �s gazdas�gi szempontb�l egyar�nt k�l�nb�zik a N�lus v�lgyt�l. Egyiptom term�ter�let�nek mintegy 2/3-a e ter�leten fekszik.

4./ A N�lus mellett �rdekes t�jegys�g a Fajj�mi o�zis. Az �szaki r�sz�n a tenger szintj�n�l is m�lyebb o�zis a J�zsef csatorn�n (Bahr J�szuf) kereszt�l a N�lusb�l kapja az �ltet� vizet. Az �nt�z�sre fel nem haszn�lt v�z a Birket Q�r�n tavat t�pl�lja. Ennek v�zt�kre 45 m-rel fekszik a tenger szintje alatt.

Keleti (Arab) sivatag

A N�lust�l a V�r�s tengerig terjed �s sok tekintetben k�l�nb�zik a Nyugati sivatagt�l. A legfontosabb k�l�nbs�g, hogy magasabb fekv�s�, �s s�r� a v�lgyh�l�zata. A v�diknak egyr�szt a N�lus, m�sr�szt pedig a V�r�s tenger fel� van lefoly�suk. A Keleti sivatagban lefoly�stalan ter�letek nincsenek. A felsz�nt apr�l�kosan felszabdal� v�dik f�k�ppen a kor�bi csapad�kosabb id�szakokban keletkeztek.

A keleti sivatag �ghajlati szempontb�l is k�l�nb�zik a N�lust�l nyugatra fekv� ter�letekt�l. A Nyugati sivatag bels� ter�letein �vek telnek el es� n�lk�l. Az Arab sivatagban viszont – legal�bbis a magasabb r�szeken – csapad�k n�lk�li �vek ritk�bban fordulnak el�. Bizonyosra veszik, hogy az Arab sivatag 1000 m-n�l magasabb r�szei n�h�ny mm-es t�li es�t kapnak, olykor heves z�porok form�j�ban. Ilyenkor a nagyobb v�dikba a mell�k�gai miatt jelent�s v�zt�meg gy�lik �ssze, �s olyan helyre is jut a nedvess�gb�l, ahol az �v folyam�n nem hullott csapad�k. A v�dikban l�v� kavics �s homokt�megek talajv�z k�szlete �gy jelent�sen kieg�sz�l, az ott �l� n�v�nyek sz�m�ra hosszabb ideig megfelel� v�zut�np�tl�st biztos�t. A Keleti Arab sivatagot geol�giai fel�p�t�se �s felsz�ni form�i alapj�n k�t f� r�szre oszthatjuk.

1./ A N�lus v�lgyet �vez� m�szk� �s homokk�plat� a Nyugati sivatag hasonl� felsz�n�nek folytat�sa.

A 80-120 km sz�les eoc�n m�szk�plat� a N�lus nagy kanyarj�t�l – Naga Hamm�di-Qena – Kair� perem�ig h�z�dik. Nyugat fel�l a N�lus, keleten a Qena v�di hat�rolja. A N�lus fel� gyakran meredek fallal ereszkedik le. K�l�n�sen impoz�ns a perem Naga Hamm�di �s Qena k�z�tt. A f�ldrajzi irodalomban a N�lus ment�n fekv� felsz�n Maaza m�szk�plat� n�ven ismert, �szakon 200-400, d�len 500 m tengerszint feletti magass�g�.

A m�szk�fenns�k legnagyobb magass�g�t a Kair� Szuez vonalt�l d�lre �ri el. A Szuezt�l d�lnyugatra fekv� Gebel At�qa ugyan m�g csak 871 m magas, az �szaki �s d�li Gal�la plat� viszont m�r 1273 illetve 1473 m tengerszint feletti magass�g�.

A Qena v�dit�l d�lre �s keletre az alaphegys�g el�ter�ben homokk�felsz�n ter�l el. Ezt a Maaza-plat�hoz hasonl�an nagyon sok v�di tagolja. A homokk�plat� az alaphegys�g fel� fokozatosan emelkedik 400 m magasra.

2./ A gr�nitb�l, gneiszb�l, krist�lyos pal�b�l alaphegys�g �szakon 28-ik sz�less�gn�l kezd�dik �s az orsz�g d�li hat�r�n t�l Szud�nban is folytat�dik. A nagyon bonyolult, gy�rt �ttol�d�sos szerkezet� alaphegys�get a k�ls� er�k magashegys�gg� form�lt�k. A hegys�gre a meredek lejt�k, �s a mer�szen kiemelked� cs�csok jellemz�ek. Emiatt m�g az 1000 m tengerszint feletti magass�g� r�szeknek is magashegys�gi jellege van. A V�r�s tenger partja fel�l hatalmas hegyvonulatnak l�tszik, �gyhogy nem v�letlen�l nevezik �jabban Egyiptomi-Kordiller�knak. Legmagasabb pontja a Gebel Szajjid el-Ban�t 2187 m.

Az alaphegys�g keleti el�ter�ben 5-10 km sz�les , parti s�ks�g h�z�dik. Az �ghajlat a parti s�vban is rendk�v�l sz�raz, �gyhogy n�v�nyi �let csak a v�dik alj�n �s a partmenti s�s mocsarakban lehets�ges.

Az arab sivatagban m�r a f�ra�k idej�ben is jelent�s k�b�ny�k voltak. A r�maiak idej�ben szint�n sok k�vet termeltek ki a Hurghad�t�l d�lnyugatra 55 km-re, �s a Gebel Dukk�n hegys�gben l�v� k�b�ny�kb�l. A kit�n�  min�s�g� gr�nitot �s profirt el�sz�r Qen�ba sz�ll�tott�k, majd onnan a N�luson haj�val tov�bb. A f�ra�k idej�ben t�bb helyen m�k�dtek aranyb�ny�k.