Kair�

Egyiptomi viszonylatban Kair� fiatal v�ros, 969. augusztus 5-�n alap�totta Gauhar esz-Sziqilli, az Egyiptomba bevonul� F�timida seregek vez�re.

J�l kiv�lasztott helyet keletr�l a Moqattam hegy nyugatr�l a N�luls v�delm�t �lvezte. Strat�giailag uralta a delta vid�ket, a N�lus j� k�zleked�st biztos�tott �s viszonylag k�zel estek a szent v�rosok Mekka �s Medina.

Sziqilli az �j v�rosnak az el-Q�hir nevet adta, ami gy�zedelmest jelent. A n�v eredet�t azzal magyar�zz�k, hogy amikor az v�rosfalat �p�tett�k akkor haladt el f�l�tte a Mars bolyg� – arabul el Q�hir.

A v�rosalap�t�s ut�n egy �vvel kezdet�k �p�teni az el-Azhar mecsetet, a mecset fel�p�lte ut�n a Fatimida kalif�k sz�khelye lett. Tiltott v�ros volt ahov� csak k�l�nleges enged�llyel lehetett bel�pni. A k�lf�ldi l�togat�kat, vend�geket nagy cerem�ni�val fogadt�k, test�r�k �s udvari szolg�k sorfala k�z�tt vezett�k a kalifa sz�ne el�. Kair� gyorsan n�vekedett, ny�lt v�ross� v�lt, �s lassan mag�ba olvasztotta a szomsz�dos telep�l�seket.

Rengeteg �nneps�get tartottak. Megtartott�k a f�ra�k kor�b�l fenn maradt b�s�g�nneps�geket, �nnepelt�k a N�lus �rad�s�t az �j�vet. A kalif�k kedveztek a koptoknak is, mert a Kair� f�ny�rban �szott a kereszt�ny �nnepeken is. �gy �vente mintegy 50 �nneps�get tartottak, ilyenkor ruh�t, p�nzt, �lelmiszert, �dess�get osztogattak a szeg�nyeknek �s a sz�rakoz�sb�l a n�p is kivehette a r�sz�t. A T�linid�k idej�n gazdag keresked� v�ros lett.

Kair� a mai jelleg�t Szaladinnak (1172-1193) k�sz�nheti, mivel a keresztesek t�mad�s�t�l tartva fallal vette k�r�l a v�rost, �gy a Kelet legnagyobb v�ros�t hozta l�tre, a falmaradv�nyait m�g itt ott ma is megtal�lni. � �p�tette az els� kis mecseteket, �s � kezdte el �p�teni a Citadell�t is.

1258-ban amikor a mongolok elfoglalt�k Bagdadot, sok iraki �p�t�mester keresett itt mened�ket, �gy Kair� felvir�gz�sa az � �rdem�k is volt.

Jelent�s puszt�t�sokat okozott 1303-as f�ldreng�s �s az azt k�vet� pestis j�rv�ny. Az Ajjub�da dinaszti�t a mameluk korszak k�vette. A k�lf�ldi keresked�ket k�l�nb�z� k�lf�ld�n osztogatott r�plapokkal pr�b�lt�k Kair�ba cs�b�tani, melyen az �lt, hogy itt nem kell n�lk�l�zni semmiben, �s ha honv�gya t�mad is j� t�rsas�gra lel majd itt, hogy a gondjait felejtse. A k�lf�ldi keresked�k val�ban k�l�nleges b�n�sm�dra sz�m�thattak, Qala�n szult�n rendeletben k�telezte a kik�t�i hat�s�gokat, hogy b�njanak j�l a l�togat�kkal, mert �k a tenger aj�nd�kai. Nagy sz�mban �p�ltek vend�gfogad�k a k�lf�ldi �s vid�ki keresked�k elsz�ll�sol�s�ra. A vir�gz� kereskedelem egyre jobban felvir�goztatta Kair�t, a v�ros hat�rai mind jobban kitol�dtak.

A XV. Sz�zad elej�n a v�ros akkori f�utc�j�n, a Qaszab�n 12.000 �zlet volt. A k�zm�vesek �s keresked�k szakm�juk szerint t�m�r�ltek egy-egy utc�ba vagy negyedbe. Z�lds�gesek, hentesek, h�ss�t�k, m�zeskal�csosok, sz�cs�k, poszt��rusok. Val�ban beleilletek ebbe a k�rnyezetbe az ezeregy�jszaka mes�i, b�r azok r�szben perzsa, r�szben indiai eredet�ek voltak. A t�rt�net keret�t a palota �lete adta, de egyszer� emberekr�l sz�l egyszer� embereknek, akik k�v�jukat sz�rcs�lgetve hallgatj�k a mes�l�t.

Az oszm�n h�d�t�s ut�n Kair� tartom�nyi sz�khely szintj�re s�llyedt. B�r a mindennapi �let nem sokat v�ltozott a Mameluk szult�nok �p�tkez�si kedve elt�nt. Ink�bb a megmaradt r�gi mecseteket �s az El Azhart �p�tett�k �jra. Ebb�l a k�z�pkori hangulatb�l z�kkentette ki Kair�t Nap�leon vezette exped�ci� 1798-ban. Eur�ba felfedezte Egyiptomot, Egyiptom kezdte megismerni Eur�p�t francia m�dra. Miut�n a piramisok csat�j�ban legy�zt�k a mamelukokat, a kair�i n�pfelkel�st is levert�k, bomb�zt�k az el Azhart �s k�rny�k�t. Utakat v�gtak a v�ros belsej�be, nem k�m�lve a r�gi m�eml�keket sem.

A moderniz�l�shoz hozz�j�rult Mohamed Ali (1805-1849) v�rosrendez�se. Az �j utc�k �s terek �p�t�s�nek szint�n sok m�eml�k esett �ldozatul. 1824-1848 k�z�tt �p�lt a kor legnevezetesebb m�eml�ke a Mohamed Ali nev�t visel� mecset.

1869-ben megny�lt a Szuezi csatorna. Avat�s�nak �nneps�geire fel�p�lt az operah�z �s a megnyit�j�ra a nagyst�l� Iszm�il kedive a kor legn�pszer�bb zeneszerz�j�t�l egyiptomi t�rgy� oper�t rendelt az Aid�t, ami csak a megnyit� ut�n egy �vvel k�sz�lt el, �gy m�gsem szerepelt a megnyit� �nneps�gein. Iszm�il Eur�pa valamennyi uralkod�j�t megh�vta az �nneps�gre. A vend�gek k�z�l III. Nap�lon feles�ge, h�napokig sz�rakozott Egyiptomban a kedive sz�ml�j�ra, ami jelent�sen megcsappantotta az �llamkincst�rat.

A XX. Sz�zad elej�n j�ttek l�tre Kair� h�res m�zeumai. Az 1858-ban m�g szer�ny anyaggal Bulaqban megalap�tott Egyiptomi M�zeum 1902-ben k�lt�z�tt a jelenlegi �p�let�be.

1903-ban ny�lt az Iszl�m M�v�szeti M�zeum.

1908-ban alap�tott�k a Kair�i Egyetemet.

1910-ben �p�lt � Kair�ban a Kopt M�zeum.

A gyorsan fejl�d� kertv�rosok �s az �v�ros, az eur�pai �s arab negyedek ellent�te kifejezte a hatalmas t�rsadalmi k�l�nbs�geket. Az els� vil�gh�bor� ut�n a1919 m�rcius�ban heves utcai  megmozdul�sokat szervezett a f�ggetlens�gi mozgalom Kair�ban, amit az angolok csak nehezen tudtak lecsendes�teni.

1952-ben hatalmas t�megmozdul�s t�rt ki, felgy�jtott�k, a British sz�ll�t, a Shepard’s hotelt, �s a h�res Groppi c�g cukr�szd�it, t�bb k�lf�ldi int�zm�nyt leromboltak. �gy a hazafias tiszti csoport megd�nt�tte Faruk kir�ly uralm�t.

A forradalom ut�n el�sz�r az utak ker�ltek rendez�sre, �j utat �p�tettek a N�lus partj�n, �j hotelek �p�ltek a Hilton, a Sheraton. A s�r�n lakott v�rosr�szekbe utc�kat v�gtak, sok megl�v� utat teret moderniz�ltak.

K�zben egyre tartott a falusi lakoss�g �raml�sa a f�v�rosba, ma k�r�lbel�l 18 milli� lakosa van Kair�nak, �s 6 milli�an laknak G�z�ban. Eg�szen pontosan megsz�molni nem tudj�k. Nem az�rt mert olyan rossz az adminisztr�ci�juk, mert az angol mint�t k�vetik, hanem mert sokan nagyon szeg�nyek �s otthon sz�lnek. Aki otthon sz�l nem biztos, hogy bejelenti a gyermek�t, �gy rengetek kis anonimusz szaladg�l Kair� utc�in.