A g�zai fenns�kra vezet� emelked� Kair� k�zel�ben majdnem 5000 �vvel ezel�tti m�ltra vezeti vissza a l�togat�t. A t�volb�l a h�rom f� piramis els� pillant�sra �gy fest, mint h�rom meredek hegycs�cs. F�l�tr�l szeml�lve nem l�tszanak monument�lisnak, de ha k�zvetlen k�zelb�l tekint�nk fel r�juk, a hat�s megsemmis�t�. Egyszer�en hatalmasak. Ha feln�z�nk r�juk, csak a rengeteg k�vet �s a k�k eget l�tjuk.

A h�rom k�z�l a legnagyobb Kheopsz f�ra� piramisa, a Nagy Piramis (Kheopsz a g�r�g neve Hufu egyiptomi uralkod�nak).

A k�z�ps� Khephr�n (Hafr�) f�ra��, �m ez csak a t�vols�g miatt t�nik kisebbnek. A harmadik, M�kerinosz� (Menkaur�) val�ban kisebb, mint a m�sik kett�.

Kheopsz f�ra� Nagy Piramis�nak hossza 230 m, eredeti magass�ga 147 m. Sajnos az id�k folyam�n a legfels� k�vek elt�ntek �sszehasonl�t�sk�ppen, a salis kelegyh�z tornya 123 m Washington-eml�km� az amerikai f�v�rosban 169 m-es.

A piramist kb. 2,5 milli� m�szk�t�mbb�l �p�tett�k, �sszt�mege 6 milli� tonna k�r�l lehet. N�h�ny nagyobb k� el�ri a 15 tonn�t, amelyeket habarcs n�lk�l �s olyan szorosan illesztettek egym�shoz, hogy Flinders Petrie (1855-1942) angol egyiptol�gus joggal id�zhette az arab Abdal-Lat�fot (1162-1231), miszerint "se t�t, se hajsz�lat" nem lehet k�z�j�k dugni…

A m�rn�k�knek, akik tervezt�k, tudom�nyos k�pzetts�ggel kellett rendelkezni�k, a piramis form�ja, m�retei legal�bbis ezt felt�telezik. A piramis n�gy oldalvonala tizedfoknyi pontoss�ggal a n�gy �gt�j fel� n�z. A legnagyobb elt�r�s a hosszuk k�z�tt mind�ssze 20 cm… A piramis k�r�li k�vezeten bel�l a szintk�l�nbs�g csup�n 2,5 cm…

A piramis belsej�t alkot� k�vek mind a g�zai fenns�kr�l sz�rmaznak. A Szfinx, Khephr�n f�ra� jelk�pe egy k�fejt� hely�n �ll. A k�v�l l�v� turai m�szk�vek a N�lus keleti partj�r�l ker�ltek ide. Ezek nagy r�sz�t k�s�bb kiszedt�k a falb�l, �s be�p�tett�k m�svalamibe, p�ld�ul Kair� �p�leteibe. A kamr�k r�zsasz�n gr�nitk�veit Asszu�nb�l sz�ll�tott�k, amely kb. 800 km-es utat jelentett a N�luson…

A Nagy Piramis �p�t�se mindent egybev�ve 20-30 �vet vehetett ig�nybe. Ez id� alatt 4000 k�m�ves szakadatlanul dolgozott, �k faragt�k a k�veket megfelel� alak�ra �s m�ret�re. Rajtuk k�v�l sok t�zezer rabszolga hordta �s rakta hely�re a k�veket az �vnek abban a szak�ban, amikor a N�lus �radt, �gy a f�ldeken nem lehetett dolgozni. Hatalmas embert�meg munk�j�t kellett megszervezni, �telt �s sz�ll�st biztos�tani nekik. Amikor a munk�sok nem kapt�k meg a kenyer�ket, sztr�jkok is el�fordultak.

M�s egyiptomi piramisokt�l elt�r�en, m�lyen a Nagy Piramis belsej�ben folyos�k �s kamr�k tal�lhat�k. Az �szaki oldal egyik als� bej�rata kis folyos�ra ny�lik, ez lejjebb egy apr� kamr�ba torkollik, amelyet ma Kir�lyn�i Kamr�nak neveznek. Ut�na tov�bbvezet a Nagy Gal�ri�hoz, amely 47,5 m hossz� �s 8,5 m magas. Ez a folyos� egy kanyar ut�n a legnagyobb kamr�ba, a Kir�lyi Kamr�ba visz, ahol egy szarkof�gszer� l�da tal�lhat�.

A Kheopsz piramis mellett ki�sott, darabokban megtal�lt haj� hossza 43, 4 m, sz�lte a k�zep�n 5,9 m.

A haj�t tartalmaz� �regben 13 r�tegben elrendezett, val�sz�n�leg libanoni c�drusb�l val� 1224 fadarabra, valamint k�telekre �s evez�kre bukkantak.

A haj� eredeti funkci�ja m�ig bizonytalan. Tal�n a f�ra� holttest�t sz�ll�tott�k rajta G�z�ba, hogy ott bebalzsamozz�k �s eltemess�k, �m lehetett "nap haj�" is, amelynek az uralkod� lelk�t kellett az �gbe vinnie, de mindez csak tal�lgat�s, nem tudjuk az igazi c�lj�t…

A piramis belseje 3000 �vig �rintetlen maradt. Amikor Abdall�h al-M�m�n 820-ban k�s�r�ivel egy�tt bel�pett a piramisba, a folyos�t egy hatalmas k� z�rta le. Miut�n siker�lt elt�vol�taniuk az �tb�l, el�rt�k a Kir�lyi Kamr�t, de a szarkof�got �resen tal�lt�k, holott semmi sem utal arra, hogy a s�rt el�z�leg kifosztott�k volna…