Az iszlm valls rvid trtnete
571-ben (a kutatk eltrõ adatai szerint 569-572 kztt) szletett Mekkban. desapja szegny kereskedõ volt (mindssze 5 teve, nhny birka s egy szolglleny volt a tulajdona), s fia szletse elõtt mr meghalt. Az desanyjt 6 ves korban elvesztõ Mohamedet nagyapja, Abdul Mottaleb vette prtfogsba, de õ is meghalt, amikor unokja 8 ves lett, ezrt Abu Talib, a legidõsebb nagybcsi nevelte. Mint a legtbb gyermeknek, neki is dolgoznia kellett. Kezdetben psztorfi volt, s ekkor ismerte meg a beduin psztorok szoksait, fortlyait, letvitelt. Ksõbb tevehajcsrknt elksrte nagybtyjt a szriai s egyiptomi tjaira. Ekzben nemcsak kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, de megismerte az araboktl klnbzõ kutrkat, vallsokat, mint pldul a zsid, a keresztny s a zoroaszter tantsokat, melyeket lnk fantzija s rendkvli emlkezõtehetsge rvn fel is hasznlt az iszlm tanainak kialaktsakor. 25 ves korban egy gazdag kereskedõ zvegynek (Khdidzsa) zletben dolgozott, majd felesgl is vette a 40 ves zvegyet, s ezzel a hzassggal bekerlt a gazdag mekkaiak kz. Immron rett fõvel s anyagi fggetlensggel a karavnok vezetõjeknt jrta vgig a kereskedelmi utakat, s gyjttt jabb ismereteket, melyek fontos szerepet jtszottak az letnek 40. vben bekvetkezõ gykeres vallsi talakulsban. Fokozatosan vonult vissza a kereskedõi hivatstl, s vallsos ltomsainak adta t magt. A Mekktl szakra fekvõ Hra-hegy egyik barlangjban elmlkedett, s egyik nyugtalan lmban isteni hangra lett figyelmes. lmt gy rtelmezte, hogy Gbriel arkangyal jelent meg elõtte, s azzal bzta meg, hogy legyen npnek prftja, s lltsa szerint ekkor kapta meg a Korn elsõ darabjt is (pl. 96. szura). Ezt kvetõen rendkvl racionlis okfejts keretben megkrdõjelezte s megcfolta a mekkai rstudkat, s sszefoglalta tanait, melyet iszlmnak -"Allah irnti odaads"-nak- nevezett. A helyi elõkelõk (koraisita nemzetsg) kezdetben rtalmatlannak tartottk Mohamed tanait, de amikor a vagyonos mekkaiak kzl is kvetni kezdtk Mohamed tantsait, akkor Mohamedet s hveit "tilalom" al vettk, azaz megvontk tõlk a trzsi jogokat, s ez szinte egyet jelentett a hallos tlettel. Ekkor azonban a mekkai "Bcsjrs" alkalmval felkerestk õt a Jathribbl (ksõbbi nevn Medinbl) rkezett kvetek, akik magukkal vittk azzal a cllal, hogy kibktse a vros ellensges trzseit. Ily mdon 622. jlius 16-n elhagytk Mekkt. Ezt nevezi a trtnetrs hidzsrnak (futs), s ez az esemny szolgl az arab idõszmts alapjul. (Ezt az j arab idõszmtst Omr kalifa (634-644) vezette be.) A prftt Medina laki tbbsgben elfogadtk mind politikai, mind ideolgiai vezetõnek, akinek gy sikerlt az addigi vrsgi (nemzetsgi) ktelk helyett egy j szervezeti formt, az ummt -vallsi kzssget- ltrehozni. A vallsi kzssgben eredetileg helyet biztostott a helyi zsidsgnak is, de mivel azok nem fogadtk el a Mohamed ltal tett igen jelentõs emgedmnyeket (pl. imk irnya Jeruzslem, a disznhs fogyasztsnak tilalma, a zsid bjtnap elfogadsa), ezrt fegyveresen szllt velk szembe 624-627 kztt. Ezzel prhuzamosan a mekkaiak ellen is felvette a kzdelmet, s 624-ben Badr falunl le is gyõzte õket. 625-ben viszont a mekkaiak gyõztek az Ohod-hegynl, de korntsem tudtk megtrni Mohamedet, sõt 627-ben a medinai umma a mintegy 10 ezer fõs mekkai hadsereget meghtrlsra knyszertette (rokhbor). 628-ban mr Mohamed indult Mekka ellen, de ekkor mg hajlandnak bizonyult egy tzves fegyversznet megktsre, s ennek jegyben felesgl vette az ellenzk fejnek lnyt. (Mohamed gyakran kttt rdekhzassgot, s gy sszesen 14 felesge volt, annak ellenre, hogy hveinek mr csak ngyet engedlyezett.) 629-ben viszont ktezer hvvel felkereste Mekkt, elvgezte a "kis zarndoklatot", s hrom nap utn elhagyta a vrost, de 630-ban mr 10 ezer fõnyi sereggel jelent meg a vros falai elõtt. Igretei hatsra - csak nhny, mindssze 10 ellensgt vgeztette ki- bebocsttatst nyert, majd felvetette a mekkaiakkal az iszlmot, leromboltatta a Kba krli pogny jelkpeket, szobrokat, s vallsba iktatta a fekete kõ tisztelett. Ezzel sikerlt kompromisszumos megoldst ktnie a mekkaiakkal. 630-ban maga is elvgezte a zarndoklatot (haddzs). Ksõbb kveteket kldtt a flsziget arab trzseihez, aki azutn Mohamed mell lltak. 631-ben kitiltotta a nem mohamednokat Mekkbl (9. szura), s meghrdette hveivel a hitetlenek elleni szent hbort, a dzsihdot. A keresztny ozisok elleni harcokkal indtottk el az arab hdts folyamatt, s ezltal az umma vallsibl politikai kzssgg alakult t. 632-ben, letben utoljra Mohamed elzarndokolt Mekkba, s visszatrte utn hrom hnappal meghalt.
Muhammad ibn Iszhk (Mohamed letrajzrja) Mohamed ltomsairl:
"Mohamed egy hnapot tlttt Hrban. s telt adott a hozz jvõ szegnyeknek. Amikor letelt a hnap, mielõtt hzba ment volna, krljrta htszer vagy ahnyszor isten akarta, a Kbt, s csak azutn indult a hzba. Amikor eljtt kldetsnek ve, a ramadn havban szoks szerint elment csaldjval Hrba. Azon az jjelen, amikor Isten, szolgi irnti knyrletbõl megtisztelte õt zenetvel, Gbriel elhozta neki Isten parancst: 'Aludtam -mesli maga Mohamed-, mikor Gbriel egy jelekkel telert selyemkendõt hozott, s mond: 'Olvasd' S n szlk: Nem tudok olvasni. Ekkor rm szort a kendõt, hogy azt gondoltam, meg kell halnom, majd elengedett s ismt szla: 'Olvasd!' Mikor ismt azt mondm, nem tudok olvasni, ismt befedett a kendõvel, hogy csaknem elszllt belõlem a llek, s azutn ismt elengedett s megismtelte a parancst. Most flelmemben, hogy ismt gy cselekszik velem, mint korbban, azt krdeztem, mit kell olvasnom, s ekkor gy szla: 'Olvass uradnak nevben, ki vrrgbõl teremt az embert, olvasd, hogy urad a legkegyelmesebb, õ az, ki tollal megtant az embernek, mit az nem tudott.' Olvastam ht, s Gbriel magamra hagyott. Erre felbredtem, s gy reztem, mintha szvembe rtk volna ezeket a szavakat. Kilptem a barlangbl s a hegy kzepn lltam, gi hangot hallottam ekkor, nekem kiltott. 'Mohamed! Isten kldtte vagy, n vagyok Gbriel.' Meglltam, nztem fel s nem mozdultam sem elõre, sem htra. Majd elfordultam tõle, de brmerre is vetettem pillantsomat, mindig magam elõtt lttam. lltam, anlkl, hogy lpst tettem volna elõre vagy htra, mikzben Hdidzsa [Mohamed felesge] embereket kldtt keressemre. A mekkai magaslatig mentek, majd visszatrtek. n azonban lltam, mg az angyal eltvozott, azutn hazatrtem csaldomhoz."
Az iszlm t oszlopa
1. Hitvalls (sahda): Egyedli Isten Allah s Mohamed az õ prftja. (L ilha ill Allah, Muhammad raszl Allah.) A monoteista hitvalls alapjt jelenti, melyet a Korn gy fogalmaz meg: " Allah -rajta kvl nincs ms isten- az lõ, a magban ltezõ. Nem vesz erõt rajta a szendergs, sem lom. v minden, ami az egekben s a fldn van. ... Trnusa tleli az egeket s a fldet. Megõrzsk nem grnyeszti meg õt. Õ a magasztos s a hatalmas." (2. szra, 255) A mezzin hv szavra hangzik fel.
2. Imdkozs (szalt): Istentisztelet vagy imaszertarts, mely mozdulatok s leborulsok meghatrozott sorbl ll. Mindezt arccal a mekkai Kba fel fordulva hajtanak vgre, s kzben rvid Korn-idzeteket mondanak. Naponta tszr, meghatrozott idõpontban vgzik, s a mezzin a minaretrõl kiablva hvja a hveket imra. Ima elõtt megmossk a kezket, a lbfejket s az arcukat. A frfiaknak ajnlatos csoportosan, nyilvnossg elõtt imdkozni, a nõk ltalban otthon teszik. Pntek dlben minden felnõtt frfi a mecsetbe kell, hogy menjen, ugyanis ekkor a gylekezeti imt a prdikci kveti, nha pedig fontos bejelentsek is itt s ekkor hangzanak el. Az ima tartalmazhat egyni kvnsgokat is.
3. Bjt (szaum): Ramadan hnapban tartjk. Ekkor napkelttõl napnyugtig tartzkodnak az evstõl, az ivstl, a dohnyzstl s a nemi rintkezstõl. A hitbuzgk ebben a hnapban a szoksosnl tbbet imdkoznak, felolvasnak a Kornbl s elmlkedenek a vallsi krdseken. A kevsb agilisak nappal inkbb alszanak, ugyanis az jszaka a vidm, nfeledt szrakozs. Ha valaki a Ramadan idejn beteg vagy hosszabb ton van, akkor a bjt egy rszt vagy egszt elhalaszthatja alkalmasabb idõpontra. A gyermekes, vrands vagy szoptat anyk, a szolglattevõ katonk s az idlt betegek menteslnek a bjt all. A bjt edzi a muszlimokat, erõsti a vallsi ntudatukat s a muszlimok kztti ktelket.
4. A szegnyad (zakt): Az iszlm negyedik oszlopa. Eredetileg a szûklkdõk elltsnak fedezsre, segtsre szolglt, s minden muzulmn fizette. Ezzel igyekezett Mohamed a tlsgosan nagy vagyoni klnbsgeket nmileg enyhteni. A muszlimok jvedelmk vagy vagyonuk egy meghatrozott rszt adtk, s eredetileg nem is alamizsna, hanem adtpus volt, amit az umma minden felnõtt tagja fizetett, de ma mr a legtbb arab llamban megszntettk. Manapsg a zakattal egyenrtkû jtkony adomnyt illik tenni.
5. Zarndoklat (hddzs): A muzulmn v 12. hnapjban tett mekkai zarndoklat, mely mg a pogny kor emlkeit, szoksait is õrzi.
- Egyes nzetek szerint dm fektette le a Kba alapjait, brahm pedig feljtotta. Eredetileg a politeisztikus szertartsok sznhelye volt, de 632-ben Mohamed megtiszttotta a szentlyt a blvnyoktl, s egyedl Allah tisztelett engedlyezte.
- Mekkba, a kocka alak Kba-kõhz val zarndoklat
- a muzulmn v 12. hnapjban, Dzul-Hiddzsakor
- Minden olyan muzulmnnak letben legalbb egyszer rszt kell vennie a zarndoklaton, aki fizikailag (egszsgileg) s anyagilag kpes r. (vente tbb mint 2 milli hvõ zarndokol a vilg minden tjrl Mekkba.)
- A zarndoklk kt lepedõnyi, varratlan fehr vszonba burkolzva vgzik a szertartst, ezzel fejezik ki Isten eltti egyenlõsgket. (A nõk htkznapi ruhban, de ftyolban jelennek meg.)
- A zarndoklat a Mekkba rkezs elsõ napjn veszi kezdett:
- 1. Elõszr htszer krbejrjk a Kbt.
2. Htszer oda-vissza futnak a kt kis domb, az al-Szafa s az al-Marva kztt. (Ma stat kti ssze a kt dombot.) Annak a bibliai esemnynek az emlkt eleventik fel, amikor Isten megparancsolta brahmnak, hogy hagyja el felesgt, Hgrt, s kisfikat, Izmaelt. Hgr ekkor ugyanis ktsgbeesetten szaladglt a dombon, hogy vizet talljon, s ekzben rbukkant a Zemzen ktra. 3. Ezt kvetõen a Minhoz vezetõ 5 mrfldes utat teszik meg. 4. Ezutn az Arafat sksghoz vezetõ 10 mrfldes gyalogt kvetkezik. Itt a hvek egy napot elmlkedssel tltenek, illetve 49 kavicsot gyûjtenek. 5. Msnap 5 mrfldet tesznek meg, gy eljutnak Muzdalifba. 6. Majd jbl Minba mennek, ahol az sszegyûjttt kavicsokat ahhoz a hrom oszlophoz dobjk, melyek azt a helyet jellik, ahol a Stn megksrtette Izmaelt, s r akarta venni, hogy tagadja meg atyjnak az engedelmessget. 7. Az utols lloms Mekka, aholaz Id al Adha nnepsgen ldozatot mutatnak be: kecskt tehenet vagy tevt ldoznak. Arra az esemnyre emlkeznek, amikor brahm isteni parancsra fel akarta ldozni fit, Izskot, de az utols pillanatban Isten Izskot felcserlte egy brnnyal. (A muszlimok szerint nem Izskot, hanem Izmaelt kvetelte az r ldozatknt.) A zarndoklat vgn mg egyszer krbejrjk a Kbt, majd hazaindulnak.
Kiegsztõ ktelessgek, tilalmak
- Dzsihd: "Harc Isten tjn": (ld. Korn 9, 29)
Egyesek az iszlm hatodik oszlopnak tartjk. Clja: az umma ltal ellenõrztt terlet nvelse, a pognyok elleni kzdelem, illetve azok megtrtse. Viszont nem clja a keresztnyek s zsidk megtrtse.
- Tilos:
- rszegtõ italok lvezete, fogyasztsa - kbtõszer lvezete - a szerencsejtk - a kamatszeds - a sertshs fogyasztsa - a nem Isten nevben levgott llatok fogyasztsa - a selyemruha viselete - a frfiaknak arany kszer viselete - az emberls - a tolvajls - a blvnyimds (De ez nem jelenti azt, hogy megtiltank az lõlnyek mûvszi brzolst!)
- Mivel a nemi rintkezs clja a gyermeknemzs, ezrt ezt hzassgon kvl tiltjk. Ugyangy tilos a homoszexualits, s az nkielgts is.
|