Az iszl�m vall�s r�vid t�rt�nete

571-ben (a kutat�k elt�rõ adatai szerint 569-572 k�z�tt) sz�letett Mekk�ban. �desapja szeg�ny kereskedõ volt (mind�ssze 5 teve, n�h�ny birka �s egy szolg�l�le�ny volt a tulajdona), s fia sz�let�se elõtt m�r meghalt. Az �desanyj�t 6 �ves kor�ban elvesz�tõ Mohamedet nagyapja, Abdul Mottaleb vette p�rtfog�s�ba, de õ is meghalt, amikor unok�ja 8 �ves lett, ez�rt Abu Talib, a legidõsebb nagyb�csi nevelte. Mint a legt�bb gyermeknek, neki is dolgoznia kellett. Kezdetben p�sztorfi� volt, s ekkor ismerte meg a beduin p�sztorok szok�sait, fort�lyait, �letvitel�t. K�sõbb tevehajcs�rk�nt elk�s�rte nagyb�tyj�t a sz�riai �s egyiptomi �tjaira. Ek�zben nemcsak kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, de megismerte az arabok�t�l k�l�nb�zõ kut�r�kat, vall�sokat, mint p�ld�ul a zsid�, a kereszt�ny �s a zoroaszter tan�t�sokat, melyeket �l�nk fant�zi�ja �s rendk�v�li eml�kezõtehets�ge r�v�n fel is haszn�lt az iszl�m tanainak kialak�t�sakor.
25 �ves kor�ban egy gazdag kereskedõ �zvegy�nek (Kh�didzsa) �zlet�ben dolgozott, majd feles�g�l is vette a 40 �ves �zvegyet, s ezzel a h�zass�ggal beker�lt a gazdag mekkaiak k�z�. Imm�ron �rett fõvel �s anyagi f�ggetlens�ggel a karav�nok vezetõjek�nt j�rta v�gig a kereskedelmi utakat, s gy�jt�tt �jabb ismereteket, melyek fontos szerepet j�tszottak az �let�nek 40. �v�ben bek�vetkezõ gy�keres vall�si �talakul�sban. Fokozatosan vonult vissza a kereskedõi hivat�st�l, s vall�sos l�tom�sainak adta �t mag�t. A Mekk�t�l �szakra fekvõ H�ra-hegy egyik barlangj�ban elm�lkedett, s egyik nyugtalan �lm�ban isteni hangra lett figyelmes. �lm�t �gy �rtelmezte, hogy G�briel arkangyal jelent meg elõtte, s azzal b�zta meg, hogy legyen n�p�nek pr�f�t�ja, s �ll�t�sa szerint ekkor kapta meg a Kor�n elsõ darabj�t is (pl. 96. szura). Ezt k�vetõen rendk�v�l racion�lis okfejt�s keret�ben megk�rdõjelezte �s megc�folta a mekkai �r�stud�kat, s �sszefoglalta tanait, melyet iszl�mnak -"Allah ir�nti odaad�s"-nak- nevezett. A helyi elõkelõk (koraisita nemzets�g) kezdetben �rtalmatlannak tartott�k Mohamed tanait, de amikor a vagyonos mekkaiak k�z�l is k�vetni kezdt�k Mohamed tan�t�sait, akkor Mohamedet �s h�veit "tilalom" al� vett�k, azaz megvont�k tõl�k a t�rzsi jogokat, s ez szinte egyet jelentett a hal�los �t�lettel. Ekkor azonban a mekkai "B�cs�j�r�s" alkalm�val felkerest�k õt a Jathribb�l (k�sõbbi nev�n Medin�b�l) �rkezett k�vetek, akik magukkal vitt�k azzal a c�llal, hogy kib�k�tse a v�ros ellens�ges t�rzseit. Ily m�don 622. j�lius 16-�n elhagyt�k Mekk�t. Ezt nevezi a t�rt�net�r�s hidzsr�nak (fut�s), s ez az esem�ny szolg�l az arab idõsz�m�t�s alapj�ul. (Ezt az �j arab idõsz�m�t�st Om�r kalifa (634-644) vezette be.) A pr�f�t�t Medina lak�i t�bbs�g�ben elfogadt�k mind politikai, mind ideol�giai vezetõnek, akinek �gy siker�lt az addigi v�rs�gi (nemzets�gi) k�tel�k helyett egy �j szervezeti form�t, az umm�t -vall�si k�z�ss�get- l�trehozni. A vall�si k�z�ss�gben eredetileg helyet biztos�tott a helyi zsid�s�gnak is, de mivel azok nem fogadt�k el a Mohamed �ltal tett igen jelentõs emgedm�nyeket (pl. im�k ir�nya Jeruzs�lem, a diszn�h�s fogyaszt�s�nak tilalma, a zsid� b�jtnap elfogad�sa), ez�rt fegyveresen sz�llt vel�k szembe 624-627 k�z�tt. Ezzel p�rhuzamosan a mekkaiak ellen is felvette a k�zdelmet, s 624-ben Badr falun�l le is gyõzte õket. 625-ben viszont a mekkaiak gyõztek az Ohod-hegyn�l, de kor�ntsem tudt�k megt�rni Mohamedet, sõt 627-ben a medinai umma a mintegy 10 ezer fõs mekkai hadsereget megh�tr�l�sra k�nyszer�tette (�rokh�bor�). 628-ban m�r Mohamed indult Mekka ellen, de ekkor m�g hajland�nak bizonyult egy t�z�ves fegyversz�net megk�t�s�re, s ennek jegy�ben feles�g�l vette az ellenz�k fej�nek l�ny�t. (Mohamed gyakran k�t�tt �rdekh�zass�got, s �gy �sszesen 14 feles�ge volt, annak ellen�re, hogy h�veinek m�r csak n�gyet enged�lyezett.) 629-ben viszont k�tezer h�v�vel felkereste Mekk�t, elv�gezte a "kis zar�ndoklatot", s h�rom nap ut�n elhagyta a v�rost, de 630-ban m�r 10 ezer fõnyi sereggel jelent meg a v�ros falai elõtt. Ig�retei hat�s�ra - csak n�h�ny, mind�ssze 10 ellens�g�t v�geztette ki- bebocs�ttat�st nyert, majd felvetette a mekkaiakkal az iszl�mot, leromboltatta a K�ba k�r�li pog�ny jelk�peket, szobrokat, s vall�sba iktatta a fekete kõ tisztelet�t. Ezzel siker�lt kompromisszumos megold�st k�tnie a mekkaiakkal. 630-ban maga is elv�gezte a zar�ndoklatot (haddzs). K�sõbb k�veteket k�ld�tt a f�lsziget arab t�rzseihez, aki azut�n Mohamed mell� �lltak.
631-ben kitiltotta a nem mohamed�nokat Mekk�b�l (9. szura), s megh�rdette h�veivel a hitetlenek elleni szent h�bor�t, a dzsih�dot. A kereszt�ny o�zisok elleni harcokkal ind�tott�k el az arab h�d�t�s folyamat�t, s ez�ltal az umma vall�sib�l politikai k�z�ss�gg� alakult �t. 632-ben, �let�ben utolj�ra Mohamed elzar�ndokolt Mekk�ba, s visszat�rte ut�n h�rom h�nappal meghalt.

Muhammad ibn Iszh�k (Mohamed �letrajz�r�ja) Mohamed l�tom�sair�l:

"Mohamed egy h�napot t�lt�tt H�r�ban. �s �telt adott a hozz� j�võ szeg�nyeknek. Amikor letelt a h�nap, mielõtt h�z�ba ment volna, k�r�lj�rta h�tszer vagy ah�nyszor isten akarta, a K�b�t, �s csak azut�n indult a h�z�ba. Amikor elj�tt k�ldet�s�nek �ve, a ramad�n hav�ban szok�s szerint elment csal�dj�val H�r�ba. Azon az �jjelen, amikor Isten, szolg�i ir�nti k�ny�r�letbõl megtisztelte õt �zenet�vel, G�briel elhozta neki Isten parancs�t:
'Aludtam -mes�li maga Mohamed-, mikor G�briel egy jelekkel tele�rt selyemkendõt hozott, �s mond�: 'Olvasd' S �n sz�l�k: Nem tudok olvasni. Ekkor r�m szor�t� a kendõt, hogy azt gondoltam, meg kell halnom, majd elengedett �s ism�t sz�la: 'Olvasd!' Mikor ism�t azt mond�m, nem tudok olvasni, ism�t befedett a kendõvel, hogy csaknem elsz�llt belõlem a l�lek, �s azut�n ism�t elengedett �s megism�telte a parancs�t. Most f�lelmemben, hogy ism�t �gy cselekszik velem, mint kor�bban, azt k�rdeztem, mit kell olvasnom, �s ekkor �gy sz�la: 'Olvass uradnak nev�ben, ki v�rr�gbõl teremt� az embert, olvasd, hogy urad a legkegyelmesebb, õ az, ki tollal megtan�t� az embernek, mit az nem tudott.' Olvastam h�t, �s G�briel magamra hagyott. Erre fel�bredtem, �s �gy �reztem, mintha sz�vembe �rt�k volna ezeket a szavakat.
Kil�ptem a barlangb�l �s a hegy k�zep�n �lltam, �gi hangot hallottam ekkor, nekem ki�ltott. 'Mohamed! Isten k�ld�tte vagy, �n vagyok G�briel.' Meg�lltam, n�ztem fel� �s nem mozdultam sem elõre, sem h�tra. Majd elfordultam tõle, de b�rmerre is vetettem pillant�somat, mindig magam elõtt l�ttam. �lltam, an�lk�l, hogy l�p�st tettem volna elõre vagy h�tra, mik�zben H�didzsa [Mohamed feles�ge] embereket k�ld�tt keres�semre. A mekkai magaslatig mentek, majd visszat�rtek. �n azonban �lltam, m�g az angyal elt�vozott, azut�n hazat�rtem csal�domhoz."

Az iszl�m �t oszlopa

1. Hitvall�s (sah�da):
Egyed�li Isten Allah �s Mohamed az õ pr�f�t�ja. (L� il�ha ill Allah, Muhammad rasz�l Allah.)
A monoteista hitvall�s alapj�t jelenti, melyet a Kor�n �gy fogalmaz meg:
        " Allah -rajta k�v�l nincs m�s isten- az �lõ, a mag�ban l�tezõ. Nem vesz erõt rajta a szenderg�s, sem �lom. �v� minden, ami az egekben �s a f�ld�n van. ... Tr�nusa �t�leli az egeket �s a f�ldet. Megõrz�s�k nem g�rnyeszti meg õt. Õ a magasztos �s a hatalmas." (2. sz�ra, 255)
A m�ezzin h�v� szav�ra hangzik fel.

2. Im�dkoz�s (szal�t):
Istentisztelet vagy imaszertart�s, mely mozdulatok �s leborul�sok meghat�rozott sor�b�l �ll. Mindezt arccal a mekkai K�ba fel� fordulva hajtanak v�gre, s k�zben r�vid Kor�n-id�zeteket mondanak.
Naponta �tsz�r, meghat�rozott idõpontban v�gzik, s a m�ezzin a minaretrõl kiab�lva h�vja a h�veket im�ra. Ima elõtt megmoss�k a kez�ket, a l�bfej�ket �s az arcukat.
A f�rfiaknak aj�nlatos csoportosan, nyilv�noss�g elõtt im�dkozni, a nõk �ltal�ban otthon teszik.
P�ntek d�lben minden felnõtt f�rfi a mecsetbe kell, hogy menjen, ugyanis ekkor a gy�lekezeti im�t a pr�dik�ci� k�veti, n�ha pedig fontos bejelent�sek is itt �s ekkor hangzanak el.
Az ima tartalmazhat egy�ni k�v�ns�gokat is.

3. B�jt (szaum):
Ramadan h�napban tartj�k. Ekkor napkelt�tõl napnyugt�ig tart�zkodnak az ev�stõl, az iv�st�l, a doh�nyz�st�l �s a nemi �rintkez�stõl. A hitbuzg�k ebben a h�napban a szok�sosn�l t�bbet im�dkoznak, felolvasnak a Kor�nb�l �s elm�lkedenek a vall�si k�rd�seken. A kev�sb� agilisak nappal ink�bb alszanak, ugyanis az �jszaka a vid�m, �nfeledt sz�rakoz�s�.
Ha valaki a Ramadan idej�n beteg vagy hosszabb �ton van, akkor a b�jt egy r�sz�t vagy eg�sz�t elhalaszthatja alkalmasabb idõpontra. A gyermekes, v�rand�s vagy szoptat� any�k, a szolg�lattevõ katon�k �s az id�lt betegek mentes�lnek a b�jt al�l.
A b�jt edzi a muszlimokat, erõs�ti a vall�si �ntudatukat �s a muszlimok k�z�tti k�tel�ket.

4. A szeg�nyad� (zak�t):
Az iszl�m negyedik oszlopa.
Eredetileg a szûk�lk�dõk ell�t�s�nak fedez�s�re, seg�t�s�re szolg�lt, s minden muzulm�n fizette. Ezzel igyekezett Mohamed a t�ls�gosan nagy vagyoni k�l�nbs�geket n�mileg enyh�teni.
A muszlimok j�vedelm�k vagy vagyonuk egy meghat�rozott r�sz�t adt�k, s eredetileg nem is alamizsna, hanem ad�t�pus volt, amit az umma minden felnõtt tagja fizetett, de ma m�r a legt�bb arab �llamban megsz�ntett�k. Manaps�g a zakattal egyen�rt�kû j�t�kony adom�nyt illik tenni.

5. Zar�ndoklat (h�ddzs):
A muzulm�n �v 12. h�napj�ban tett mekkai zar�ndoklat, mely m�g a pog�ny kor eml�keit, szok�sait is õrzi.

• Egyes n�zetek szerint �d�m fektette le a K�ba alapjait, �brah�m pedig fel�j�totta. Eredetileg a politeisztikus szertart�sok sz�nhelye volt, de 632-ben Mohamed megtiszt�totta a szent�lyt a b�lv�nyokt�l, s egyed�l Allah tisztelet�t enged�lyezte.
• Mekk�ba, a kocka alak� K�ba-kõh�z val� zar�ndoklat
• a muzulm�n �v 12. h�napj�ban, Dzul-Hiddzsakor
• Minden olyan muzulm�nnak �let�ben legal�bb egyszer r�szt kell vennie a zar�ndoklaton, aki fizikailag (eg�szs�gileg) �s anyagilag k�pes r�. (�vente t�bb mint 2 milli� h�võ zar�ndokol a vil�g minden t�j�r�l Mekk�ba.)
• A zar�ndokl�k k�t lepedõnyi, varratlan feh�r v�szonba burkol�zva v�gzik a szertart�st, ezzel fejezik ki Isten eltti egyenlõs�g�ket. (A nõk h�tk�znapi ruh�ban, de f�tyolban jelennek meg.)

• A zar�ndoklat a Mekk�ba �rkez�s elsõ napj�n veszi kezdet�t:
• 1. Elõsz�r h�tszer k�rbej�rj�k a K�b�t.
  2. H�tszer oda-vissza futnak a k�t kis domb, az al-Szafa �s az al-Marva k�z�tt. (Ma s�ta�t k�ti �ssze a k�t dombot.) Annak a bibliai esem�nynek az eml�k�t eleven�tik fel, amikor Isten megparancsolta �brah�mnak, hogy hagyja el feles�g�t, H�g�rt, �s kisfi�kat, Izmaelt. H�g�r ekkor ugyanis k�ts�gbeesetten szaladg�lt a dombon, hogy vizet tal�ljon, �s ek�zben r�bukkant a Zemzen k�tra.
  3. Ezt k�vetõen a Min�hoz vezetõ 5 m�rf�ldes utat teszik meg.
  4. Ezut�n az Arafat s�ks�ghoz vezetõ 10 m�rf�ldes gyalog�t k�vetkezik. Itt a h�vek egy napot elm�lked�ssel t�ltenek, illetve 49 kavicsot gyûjtenek.
  5. M�snap 5 m�rf�ldet tesznek meg, �gy eljutnak Muzdalif�ba.
  6. Majd �jb�l Min�ba mennek, ahol az �sszegyûjt�tt kavicsokat ahhoz a h�rom oszlophoz dobj�k, melyek azt a helyet jel�lik, ahol a S�t�n megk�s�rtette Izmaelt, �s r� akarta venni, hogy tagadja meg atyj�nak az engedelmess�get.
  7. Az utols� �llom�s Mekka, aholaz Id al Adha �nneps�gen �ldozatot mutatnak be: kecsk�t tehenet vagy tev�t �ldoznak. Arra az esem�nyre eml�keznek, amikor �brah�m isteni parancsra fel akarta �ldozni fi�t, Izs�kot, de az utols� pillanatban Isten Izs�kot felcser�lte egy b�r�nnyal. (A muszlimok szerint nem Izs�kot, hanem Izmaelt k�vetelte az �r �ldozatk�nt.)
  A zar�ndoklat v�g�n m�g egyszer k�rbej�rj�k a K�b�t,  majd hazaindulnak.

Kieg�sz�tõ k�teless�gek, tilalmak

• Dzsih�d: "Harc Isten �tj�n": (ld. Kor�n 9, 29)
  Egyesek az iszl�m hatodik oszlop�nak tartj�k. C�lja: az umma �ltal ellenõrz�tt ter�let n�vel�se, a pog�nyok elleni k�zdelem, illetve azok megt�r�t�se. Viszont nem c�lja a kereszt�nyek �s zsid�k megt�r�t�se.
• Tilos:
  - r�szeg�tõ italok �lvezete, fogyaszt�sa - k�b�tõszer �lvezete - a szerencsej�t�k - a kamatszed�s - a sert�sh�s fogyaszt�sa - a nem Isten nev�ben lev�gott �llatok fogyaszt�sa - a selyemruha viselete - a f�rfiaknak arany �kszer viselete - az ember�l�s - a tolvajl�s - a b�lv�nyim�d�s (De ez nem jelenti azt, hogy megtiltan�k az �lõl�nyek mûv�szi �br�zol�s�t!)
• Mivel a nemi �rintkez�s c�lja a gyermeknemz�s, ez�rt ezt h�zass�gon k�v�l tiltj�k. Ugyan�gy tilos a homoszexualit�s, �s az �nkiel�g�t�s is.