Trtnelmi eldje az kori Thysdrus volt, amely alighanem pun alapts volt. Virgzsa idejn lakosainak szma 30-40 ezerre rgott. Gazdagodshoz krnyknek olajfateleptsei nyjtottk az alapot.
Kzvetve lett a bajnak forrsa is. Megunvn a rmai csszr, Maximus fokozd adprst, mellyel az olivbl nyert jvedelem nagy rsze rmai kincstrba folyt, 238-ban sszegylve az amfitetrumban, a krnyez vidk gazdival egytt, kimondtk a rmai csszr trnfosztst s helybe a 80 ves karthgi proconsult, Gordinust vlasztottk meg uralkodjukul. A rmai megtorls nem ksett. Nhny ht mlva a csszr mr halott volt, a vros pedig slyos rat fizetett elhamarkodott lpsrt. A III. szzad elejnek fellendlse utn a fokozatos hanyatls kvetkezik. Az arab trzsek betrsekor a La Kahina, a berber Jeanne d’Arcnak is titullt vrosvd felgyjtotta a vrost vez 15 000 hektr olajfst is, de az arab hdtkat mr nem sikerlt meglltani.
Az El Jem-i amfitetrum monumentalitst a kr plt kockahzak mg inkbb kiemelik. Az ie. 230-ban plt s a 17. szzad vgig srtetlennek tartott – br egyes forrsok szerint soha be nem fejezett ptmnynek 1695-ben kellett az ide befszkelt lzadk ellen vonul Murad bej csapatainak ostromt llni. Ezutn mr a helyi lakossg is szvesen hasznlta a praktikus kbnyt ptkezseinl. Tulajdonkppen jutott is, maradt is, mrmint a kvekbl, hiszen mretei alapjn 149 m hossz s 124 mter szles s 36 mter magas. A thysdrusi a rmai vilg sorban harmadik legnagyobb amfitetruma. Az ptshez alkalmazott k a szokottnl puhbb volt, ezrt a tartssg rdekben meglehets rtartssal mreteztk a kveket. A kzdtr 65 mter hossz volt. Alatta kereszt irny boltves folyosk, melyekbl 16 flke nylott, a jtkhoz szksges vadllatok elhelyezsre szolglt. Hajdan 30.000 ember tombolt itt. Elkpzelhet milyen let folyt itt valaha, ezen a ma isten hta mgtti helyen, ha e nagy mlt amfitetrum mellett mg egy kisebb is plt. A vrosban tbb sats is folyt, melynek eredmnyekppen megtalltk a vros kzpontjt, frdinek, cirkusznak maradvnyait.
El Djem s Safax kztt kb 64 km a tvolsg. Sfaxig olivaligeteg s gymlcsfa ligetek
AJÁNLOM AZ OLDALT
