Piramis �p�t�se

A Nagy Piramis val�szinûleg �ldozati hely, majd t�bbszintes s�r volt, melyet a t�bbi piramishoz hasonl�an t�joltak, �s �p�t�s�n�l felhaszn�ltak minden akkori �p�tõmûv�szeti m�dszert. A piramisba �r�sos eml�ket nem helyeztek �s a k�sõbbi �r�sok sem eml�tik a piramis �p�t�seket. Val�szin�s�thetõ, hogy a Gizehi Kheopsz �s M�kerniosz piramis nem egyszerre, hanem a Kheopsz piramis legal�bb h�rom, a M�kerniosz piramis, pedig k�t f�zisban �p�lt meg. A f�zisok k�z�tt eltelt idõ 30 �v lehetett.

Az egyszerû n�p vall�sos k�telezetts�ge miatt r�szt vett a piramisok �p�t�sben, ezzel rem�lve a t�lvil�gi gazdags�g megv�lt�s�t, de dolgoztak rajtuk rabszolg�k �s fizetett b�resek is.

A Gizeh-i fens�kon a mostani h�rom nagy piramis (Keopsz, Kefren, M�kerniosz (g�r�g�l)) m�g�tti piramisfaluban mintegy 25 ezer embert lehetett elhelyezni.
Ugyanennyi ember r�sz�re voltak gabonat�rol�k, p�ks�gek...stb. a helysz�nen. Ebbõl a 25 ezer fõbõl, kb 10 ezer fõ lehetett a fizikai dolgoz�, a t�bbi vezetõ, munkair�ny�t�, illetve egy�b szakmunk�s, p�k, �cs, munkaeszk�z k�sz�tõ, orvos, �p�t�sz...stb. Az �p�tõmesterek csal�dtagjai is itt voltak, feles�g, gyerek...stb. V�g�l is a h�rom helysz�nen (piramis k�rny�ke, v�zpart, kõb�nya) �sszess�g�ben kb. 20 ezer t�nyleges k�tkezi munk�s vett r�szt egyidej�leg. Napi 12 �r�s, hatnapos munkah�tben.
A Nagy Piramis �p�t�se a mai ismereteim alapj�n a k�vetkezõk�ppen t�rt�nhetett:

�p�t�si ter�letek:
- A Gizehi fens�kkal szemben a Nilus t�ls� partj�n volt a m�szkõb�nya,
- A k�veket egyenk�nt haj�ra rakt�k a keleti parti felrak� kik�tõben,
- A haj�k a nyugati parton a fens�k alatt a lerak� kik�tõben kik�t�ttek, a k�veket itt egykar� emelõkkel sz�nokra rakt�k, �s v�lyogb�l �p�tett, v�zzel locsolt r�mp�n elvonszolt�k a piramis elõtti felvonul�si ter�letre.
- A felvonul�si ter�leten t�rt�nt a k�vek finomcsiszol�sa, a v�gleges m�ret �s alak be�ll�t�sa,
- Innen a k�veket a munkavezetõ ir�ny�t�s�val, egy ugyancsak v�lyogb�l �p�tett, v�zzel locsolt r�mp�n a piramis�p�t�s aktu�lis hely�re vonszolt�k. A haszn�lt eszk�z�k: farudak (egykar� emelõk), sz�n (sz�ll�t� eszk�z), k�telek. Kereket, csig�t ekkor m�g nem ismertek.
- Amikor a piramis�p�t�s egy szakasza elk�sz�lt a v�lyog r�mp�t elbontott�k.

Az �p�t�s szakaszai:
1. Masztaba �p�t�s, a masztaba alatti pinces�rral. Ennek idõszaka jelenleg nem ismert.
2. Kheopsz a masztaba tetej�nek k�zep�re helyezteti s�rkamr�j�t, ezt 26 fok d�l�ssz�gû piramissal befedeti, a piramis lapos tetej�re gr�nit �ldozati k�vet helyeztet. Az �ldozati helyhez l�pcsõsor vezet fel.
3. Kheopsz uralkod�si idej�t �jabb 30 �vvel meghosszabb�tj�k. �jabb s�rkamr�t helyeznek a tetõre, az �ldozati kõ m�g�.
4. A piramist �talak�tj�k 52 fok oldalfal-d�l�ssz�gû (modern) piramiss�. A felvezetõ l�pcsõsort befedik, �gy alak�tott�k ki a Nagy Gal�ri�t. A felsõ, gr�nit s�rkamr�ra beroskad�s elleni szerkezetet helyeznek, �s befejezik a piramis felrak�s�t.
5. A piramist kiv�lrõl, k�tõanyag seg�ts�g�vel, sima feh�r m�szkõlapokkal burkolj�k. Tetej�re aranylemez cs�csdiszt helyeznek.

Gizehi fens�kon tal�lhat� r�gi masztab�t nagyobb�tatta meg Kheopsz �s k�sõbb ez lett a piramis alapja. Hasonl�an, mint ahogy nagyapja l�pcsõs piramis�n�l tett�k. A masztaba alatt �llott a "befejezetlen (r�gi) s�rkamra" melyre nem volt sz�ks�g, mivel elk�sz�ttette a felette l�võ impoz�nsabb s�rhelyet. A meredeken lefut� akna lehetett az eredeti masztaba akkor szok�sos, nehezen j�rhat� lej�rata. Az �j ferde akna az �j lej�rat, melyet Kheopsz �p�thetett, ami 30 fokos lejt�sû �s a sarkcsillagra n�z. Ez a lej�rat seg�tett a tov�bbi �p�tkez�sn�l a piramis pontos t�jol�s�ban.

Kheopsz a megl�võ alapra helyeztette a szent�ly�t. A korabeli szok�soknak megfelelõen ehhez piramis form�j�, 26 fok dõl�ssz�gû oldalakat k�sz�tettek, egyoldali l�pcsõfelj�r�val.

A szent�ly v�delm�re, Kheopsz l�pcsõs piramist k�sz�tetett a felsõ kamra k�rbe�p�t�s�vel. A ferd�n felfut�, kanyarg�san indul� "szellõzõ akn�k" "Isis (vagy Kheopsz) lelk�nek" k�zleked�s�t biztos�tott�k.

Ezut�n az eg�sz �p�tm�nyt befejezt�k, mint 26 fok dõl�ssz�gû piramist. Ez a piramis az akkori vall�s szerinti Napkultuszt is szolg�lhatta. Teteje k�zep�n volt az �ldozati Kõ, amelyre a bemutatand� �ldozatokat tett�k. Az akkori 26 fok d�l�ssz�gû piramis tetej�re ferde �t vezetett fel, mely befedve most a "Nagy Gal�ria". Az �ldozati Kõ volt a legszentebb hely akkoriban. Ez alatt �llott Kheopsz Szent�lye, melyet ma a Kir�lynõ S�rkamr�j�nak nevez�nk.

Kheopsz hatalmi �r�let�ben r�helyeztette a "Szentek Szentj�t", saj�t gr�nitb�l k�sz�tett szent�ly�t az �ldozati kõ m�g�, mellyel �nmaga Isten-i eredet�t k�v�nta szimboliz�lni.

Kheoposz, mikor 50 �ves volt, �jra f�ra�v� v�lsztott�k. Ennek �nnep�re �p�t�szei brav�rt aj�nlottak neki, �s k�lts�get, rizik�t v�llalva,(52 fok d�l�ssz�gû) moderniz�lt�k a piramist. V�gleges form�j�t a m�szkõ t�bl�kkal val� bor�t�s ut�n nyerte el. Tetej�re arany cs�csv�dõ gula-bor�t�st helyeztek. A m�szkõbor�t�s bizony�ra bez�rta az �sszes ny�l�st. Ekkor Kheopsz 70-80 �ves lehetett, amikor meghalt. Ut�dja Kefr�n nem szerette õt, Kheopsz f�ra�t sosem temett�k a piramis�ba, sõt a szok�st�l elt�rõen szobrot sem �ll�tottak neki.