Memnon kolosszusok

III. Amenhotep (i.e. 1387-1349) a 18-ik dinasztia fáraója építette ide halotti templomát. Övé volt a legnagyobb halotti templom, ami valaha is épült. Tükrözve a fáraó nagyságát és gazdaságát. Uralkodása alatt soha nem látott jólét köszöntött az országra. A fáraó hatalma erősebbnek tűnt, mint valaha. Egykori ellenségei szövetségesei lettek és csak özönlött a sok pénz a kincstárába. Pompás műemlékek sokaságát emeltette a Nílus völgyében. Felépült a fáraó csodálatos palotája, melynek csak a híre maradt meg, mivel a fáraók a palotáikat a jelennek építették – szárított téglából – a halotti templomaik épültek az örökké valóság számára.

Hiába volt övé a legszebb és leghatalmasabb halotti templom a Nílus árterére épült, ami okozta károkat az i.e. 27-ben történt földrengés betetézett, és nem maradt más belőle, mint a két szobor. A halott királyt ábrázolják, amint mereven ül a trónján. Jobbján anyja Mutemuja, balján felesége Tiji királyné kisebb szobra látható. A mögötte lévő megmaradt romokat a helyiek széthordták az építkezéseikhez.

Az elnevezés egy félreértésből adódik. Az egyiptomiak memnonnak neveztek minden vallásos rendeltetésű építményt. Az Egyiptomba érkező görögök ezt a király nevének vélték, és egyben saját istenük, a hajnalt megszemélyesítő Eosz fia, Memnon nevével azonosították, s ezért a két szobrot különösen nagy becsben tartották. Az i.e 27-ben történt földrengés az egyik szobor felső részét ledöntötte, és ettől kezdve, amikor a nap feljött, a felmelegedő kő zenei hangot hallatott. Ez még közelebb hozta a szobrokat a görög mitológiához, ami szerint Memnon a Hajnal fia Trója alatt elesett Akhilleusz kezétől, de a halottat minden reggel anyja életre keltette, amint végig simította sugaraival. Ő pedig énekével köszöntötte anyját Aurórát. Ettől fogva hajnalonként mindig látogatták a görögök a szobrokat.  

Aztán, hogy Septimus Severus helyreállítatta a ledőlt szobrot, Memnón muzsikája örökre elhallgatott.