Memnon kolosszusok

III. Amenhotep (i.e. 1387-1349) a 18-ik dinasztia f�ra�ja �p�tette ide halotti templom�t. �v� volt a legnagyobb halotti templom, ami valaha is �p�lt. T�kr�zve a f�ra� nagys�g�t �s gazdas�g�t. Uralkod�sa alatt soha nem l�tott j�l�t k�sz�nt�tt az orsz�gra. A f�ra� hatalma er�sebbnek t�nt, mint valaha. Egykori ellens�gei sz�vets�gesei lettek �s csak �z�nl�tt a sok p�nz a kincst�r�ba. Pomp�s m�eml�kek sokas�g�t emeltette a N�lus v�lgy�ben. Fel�p�lt a f�ra� csod�latos palot�ja, melynek csak a h�re maradt meg, mivel a f�ra�k a palot�ikat a jelennek �p�tett�k – sz�r�tott t�gl�b�l – a halotti templomaik �p�ltek az �r�kk� val�s�g sz�m�ra.

Hi�ba volt �v� a legszebb �s leghatalmasabb halotti templom a N�lus �rter�re �p�lt, ami okozta k�rokat az i.e. 27-ben t�rt�nt f�ldreng�s betet�zett, �s nem maradt m�s bel�le, mint a k�t szobor. A halott kir�lyt �br�zolj�k, amint mereven �l a tr�nj�n. Jobbj�n anyja Mutemuja, balj�n feles�ge Tiji kir�lyn� kisebb szobra l�that�. A m�g�tte l�v� megmaradt romokat a helyiek sz�thordt�k az �p�tkez�seikhez.

Az elnevez�s egy f�lre�rt�sb�l ad�dik. Az egyiptomiak memnonnak neveztek minden vall�sos rendeltet�s� �p�tm�nyt. Az Egyiptomba �rkez� g�r�g�k ezt a kir�ly nev�nek v�lt�k, �s egyben saj�t isten�k, a hajnalt megszem�lyes�t� Eosz fia, Memnon nev�vel azonos�tott�k, s ez�rt a k�t szobrot k�l�n�sen nagy becsben tartott�k. Az i.e 27-ben t�rt�nt f�ldreng�s az egyik szobor fels� r�sz�t led�nt�tte, �s ett�l kezdve, amikor a nap felj�tt, a felmeleged� k� zenei hangot hallatott. Ez m�g k�zelebb hozta a szobrokat a g�r�g mitol�gi�hoz, ami szerint Memnon a Hajnal fia Tr�ja alatt elesett Akhilleusz kez�t�l, de a halottat minden reggel anyja �letre keltette, amint v�gig sim�totta sugaraival. � pedig �nek�vel k�sz�nt�tte anyj�t Aur�r�t. Ett�l fogva hajnalonk�nt mindig l�togatt�k a g�r�g�k a szobrokat.  

Azt�n, hogy Septimus Severus helyre�ll�tatta a led�lt szobrot, Memn�n muzsik�ja �r�kre elhallgatott.